A Londoni Szeánsz Társaság címmel jelent meg Sarah Penner második magyar nyelvű könyve. A szerző ezúttal a viktoriánus Londonba kalauzolja az olvasót, ahol egy spiritiszta társaság és egy megoldásra váró gyilkosság kerül középpontba.
A Londoni Szeánsz Társaság
Két éve nagyon szerettem A méregkeverő patikáriust, így számomra nem volt kérdés, hogy A Londoni Szeánsz Társaság gyatra értékelései ellenére is szeretném elolvasni. Sarah Penner ezúttal egyetlen idősíkkal operál, a cselekmény megoszlik Párizs és London között.
Lenna Wickes nem sokkal a cselekmény kezdete előtt veszítette el a testvérét, Evie-t, és a célja az, hogy ő is kitanulja a közvetítői szakmát, amellyel fény derülhet a lány halálának részleteire. A korabeli elgondolás szerint egy, a mi és a szellemek világa közötti közvetítő csak az adott helyszínen tudja rekonstruálni az eseményeket, Evie tanára, Vaudeline pedig nem hajlandó betenni a lábát Londonba. Így Lenna kénytelen elutazni, hogy kitanulja a mesterséget, amelyben semennyire sem hisz, csak hogy igazságot tudjon szolgáltatni a húgának. A két nő a Londoni Szeánsz Társaság hívására mégis Londonba utazik, ahol felgyorsulnak az események.
Viktoriánus kori könnyed LMBTQ krimi
A viktoriánus kor az egyik kedvenc történelmi időszakom, nagyon sok szempont miatt. Az egyik például pont az, amely a regény alapjául is szolgál, mégpedig hogy rengeteg, mai szemmel már megmosolyogtató dologban hittek az akkoriak. A Londoni Szeánsz Társaság pedig azért is volt igazán érdekes a fülszöveg alapján, mert spirituális beállítottságú vagyok, így a történelem, valamint egy olyan téma keveredése, amely tényleg érdekel, tényleg jól hangzott.
És maga a regény hangulata tényleg fantasztikus volt! Penner ügyelt arra, hogy kellően kibontsa a karakterei hiedelemvilágát, hogy a krimiszálhoz megfelelő alapokat fektessen le, sőt, LMBTQ-szálat is belecsempészett. Utóbbi téma kapcsán tudom, hogy sokaknak sokkolóan hathatott a feltevés, azonban ennek is van történelmi háttere – egy ideje ezzel kapcsolatosan is tervezek egy videót készíteni a brit történelemmel foglalkozó csatornámra.
Amiért viszont nem tudok teljes mértékben lelkesedni A Londoni Szeánsz Társaságért az az, hogy olyan érzésem volt olvasás közben, mintha kissé túl lenne írva, és el lenne nyújtva az egész regény. Pedig alapvetően nem hosszú, de mégis voltak benne olyan részek, amiket ha a szerkesztő kihúz, akkor kifejezetten a történet előnyére váltak volna.
Ettől függetlenül viszont tetszett a történet, és a Jobbra húzvához hasonlóan úgy gondolom, hogy inkább egy könnyedebb, női kriminek felel meg, ahol nem feltétlen a gyilkosság, hanem a hangulat kerül középpontba. Leszámítva az erőszakosabb részeket, egy könnyed délutáni olvasmányként tudnám jellemezni.
Kiknek ajánlom?
Ha kedveled azokat a krimiket, amelyekben semmi igazán brutális vagy véres részlet nem szerepel, és a nyomozást sem a rendőrség végzi, akkor A Londoni Szeánsz Társaság valószínűleg tetszeni fog. Ha pedig szereted a viktoriánus kort, valamint a spirituális témákat, akkor mindenképpen ajánlom a könyvet.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
A méregkeverő patikárius bestsellerszerzőjének lebilincselő új alkotása az igazságról, a szemfényvesztésről és a bátor nőkről, akik bármire képesek, hogy elégtételt vegyenek szeretteikért. Mentsen meg az ég minden bosszúszomjas közvetítőtől!
Egy elhagyatott párizsi kastélyban szeánszra készülnek az elismert spiritualista, Vaudeline D’Allaire vezetésével. A világszerte híres tehetség képes megidézni a gyilkosság áldozatainak szellemét, ami által fény derül az elkövető személyére. Nem véletlen, hogy sok özvegy és nyomozó kéri a segítségét.
Lenna Wickes Párizsba utazik, hogy megtudja, ki ölte meg a húgát. Ehhez viszont el kell fogadnia, hogy léteznek természetfeletti jelenségek, amelyekre nincs logikus magyarázat. Amikor Vaudeline-t Angliába hívják, hogy segítsen kideríteni egy nagy horderejű gyilkosság körülményeit, Lenna tanítványként vele tart. A két nő találkozik a Londoni Szeánsz Társaság magas rangú tagjaival, hogy közösen oldják meg az ügyet. Már ekkor gyanús nekik, hogy a férfiak nem közreműködőként vannak jelen, hanem ők maguk is érintettek a bűntény elkövetésében…