Papirusz – A könyvek története az ókori világban címmel jelent meg Irene Vallejo spanyol szerző – aki nem mellesleg az ókortudomány doktora – műve. Ez az egészen vaskos kötet viszonylag nehezen behatárolható, ugyanis érdekesen és élvezetesen mesél nemcsak a papír, a könyvek, és az olvasás történetéről, hanem általánosságban a kultúráról, és annak születéséről is. A tényeket pedig egészen humoros megjegyzések és kiszólások színesítik.
Papirusz – A könyvek története az ókori világban
Hogy miért nehéz behatárolni a Papirusz – A könyvek története az ókori világban című könyvet? Nem regény, és nem is történelmi elemzés, hanem ennek egy egészen remek keveredése. Irene Vallejo amellett, hogy a száraz történelmi tényeket igyekszik a 21. századi olvasónak érdekesen tálalni, szinte folyamatosan próbálja összekötni a régmúlt ember valóságát a modernével. Néha egészen szarkasztikus (és vicces), néha pedig igazán kapóra jönnek a párhuzamok. Egyébként szerintem nem annyira könnyű olvasmány, főleg ha az ember úgy veszi kézbe, hogy minél több információt szeretne elraktározni belőle.
Ugyanis a Papirusz gyakorlatilag egy információcunami. Főleg úgy, hogy mostanában engem is egyre inkább foglalkoztat az ókori világ, különösen az egyre divatosabbá váló görög mitológiai újramesélés-történetek miatt. Vallejo kötete pedig azért is remek, mert nem csak a görög, vagy csak az egyiptomi, vagy a római kultúráról van szó benne, hanem mindegyikről. A könyvnek van egy idővonala is, azonban közben van, hogy ide-oda ugrál, ami viszont nem zavaró, már csak a közben elmagyarázott párhuzamok miatt sem.
Aki a kezébe veszi a Papiruszt, az természetesen átfogó képet kap majd az írásbeliség születéséről. Vagy arról, hogy pár száz éve egyetlen könyvet birtokolni is luxusnak számított. De ennél sokkal grandiózusabb utazás is vár az olvasóra a kötet komplexitása, illetve Vallejo történetbeli kalandozásai miatt.
Összegzés
Igazi könyvmoly csemegének éreztem a Papirusz olvasását. Részben az írásbeliség és a könyvek elterjedésénék története miatt, részben pedig mintha egy igazán rendhagyó történelemóra csöppent volna az ölembe. Persze, a könyv gerince a papír, az írás és olvasás születése és elterjedése, illetve a könyvek és a könyvtárak témájára összpontosít. De ennél sokkal többet adott.
Kiknek ajánlom?
Ha szeretted az Akhilleusz dalát, a Kirkét, vagy szimplán érdekel az antik világ története fogyasztható és emberi szemszögből, akkor mindenképpen ajánlom. Amennyiben esetleg a tanórai anyag volt kevés ebből a témából, akkor is remek olvasmány lehet. Nem utolsó sorban pedig olvasni szerető embereknek kihagyhatatlan olvasmány.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Papirusz – A könyvek története az ókori világban c. könyv adatai
Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.
A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.
E mesés kalandnak azonban mindenek felett a könyveket évezredeken át óvó ezrek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok. Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.
A spanyol Irene Vallejo műve az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyve. Már a megjelenése évében, 2019-ben két díjat kapott hazájában, 2020-ban pedig elnyerte a legjobb spanyol nyelvű esszének járó nemzeti díjat, valamint a spanyol könyvesboltok legjobb ismeretterjesztő könyvnek adományozott éves kitüntetését. Mostanra több mint harminc országban jelent meg világszerte.