A Mexikói rémtörténet TikTokon keltette fel a figyelmem először, majd pedig úgy éreztem, hogy mindenképp szeretném elolvasni, hiszen alapvetően szeretem a horror-thriller műfajt. A regény hangulatát számomra mégsem a rémisztő dolgok, hanem az ’50-es évek Mexikója adta meg igazán. Nem is volt kérdéses, hogy a Könyvhéten mindenképp meg kell szereznem a regényt.

Mexikói rémtörténet

A történet főhőse egy Noemí nevű fiatal nő, akinek az unokatestvére ír, hogy egy ideje gyengélkedik, és a segítségét kéri. A levél zavaros, ám Noemí mégis a mindentől elzárt családi birtokra, Magaslakba utazik, hiszen ha ezt a problémát megoldja, apja az áldását adja a továbbtanulására. Ahogy halad előre a regény, úgy körvonalazódik, hogy talán mégsem lesz annyira egyszerű dolga. Sőt, egy idő után az is kérdésessé válik, hogy ő kijut-e a házból.

És hogy miért gondolom azt, hogy rengeteget dob a helyzeten az ’50-es évek? Nos, maga a történet rettentő egyszerűen végződhetne napjainkban. Egy Messenger-üzenet, vagy legrosszabb esetben valaki odamegy, és kiszabadítja a nőt. Közel 70 évvel ezelőtt viszont a férj rendelkezett a feleségről is, illetve az üzenetváltások is nehézségekbe ütköznek.

Alapvetően egyébként nem vagyok maradéktalanul elégedett a regénnyel. Viszonylag lassan indul, amikor pedig begyorsulnak az események, azok nem igazán ugrották meg az ingerküszöböm. A témafelvetés tetszett, de valami mégis hiányzott. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy rossz könyv lenne, viszont a mostanában olvasott horror-thrillerek közül kicsit kilógott. A szereplőket nem tudtam igazán megkedvelni, és korszak ide vagy oda, egy kis tökösséggel rövidre lehetett volna zárni a problémát is. Szerintem. Továbbá hiába a mexikói helyszín, a kultúráról, vagy a hiedelmekről sem igazán ír a szerző, pedig kíváncsi lettem volna arra is. Persze, ez inkább csak egy plusz, de sokat dobott volna rajta.

Ami számomra szintén szívfájdalom volt, és elvett az olvasásélményből az a rengeteg hiba a szövegben. Egy-két elütés vagy baki az, amire azt mondom, hogy emberek a szerkesztők is, de itt folyamatosan jöttek szembe az elgépelések, ami engem iszonyatosan zavart. Volt már olyan könyv, amit emiatt tettem le, itt viszont sokkal jobban érdekelt a történet, és inkább olvastam tovább.

Kiknek ajánlom?

Akik szeretik a horror és thriller regényeket, és nem bánják, ha nem pörög a történet. Ha szereted a múltban játszódó sztorikat. Illetve akkor is ajánlom, ha el tudsz vonatkoztatni attól, hogy te hogyan oldanád meg a felmerülő problémákat, és nem zavar, ha a szereplők néha tehetetlenek.

Még több horror és thriller regényért pedig csekkold a halloweeni könyvajánlót!

Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

Noemí Taboada Magaslakba utazik, miután nyugtalanító levelet kap unokatestvérétől, aki segítségért könyörög, és mérgezésről, szellemekről, továbbá egy titokzatos végzetről ír. Az eszes, ifjú hölgy otthonosabban mozog a bálok és koktélpartik világában, mint a világtól elzárt, komor házban, ahol ráadásul nem is fogadják szívesen, ám Noemí nem adja fel egykönnyen, és mindenképp megpróbál segíteni csapdába esett rokonán. A küldetés azonban nem várt nehézségekkel jár: miközben egyre mélyebbre és mélyebbre ás az erőszakkal és őrülettel teli múltban, Noemít vad, véres látomások, hallucinációk kezdik gyötörni. A napról napra szürreálisabbá váló helyzetben egyetlen szövetségese a család legfiatalabb tagja lesz: úgy tűnik, a félénk, kedves fiatalember őszintén segíteni akar, mielőtt a távozás végleg lehetetlenné válna Noemí számára.

A Jádeisten, árnyisten közép-amerikai folklórban járatos szerzője ezúttal egy gótikus rémregénnyel lepi meg olvasóit. Silvia Moreno-Garcia ezúttal is a múltba hívja olvasóit: hősnőjének egy különös család és egy misztikus, öreg ház titkait kell felderítenie az 1950-es évekbeli Mexikóban.