Svéd könyvek – 17 regény svéd szerzőtől | svéd könyvajánló

Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra. Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie. Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.

Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?

Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Jó hírünk van a magyar olvasók számára: Rejtő Jenő a messzi északon, Svédországban reinkarnálódott! Jonas Jonassonnak hívják. Ez a Jonasson pedig nekiállt, és megírta a modern, 21. századi Svejket. Fülig Jimmy szelleme összetalálkozott az egykori cseh bakával, s ennek a találkozásnak frenetikus történetfolyam lett az eredménye. Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelentették meg több mint harminc nyelven szerte a világon.

Itt a szigeten a holtak mindenhol a szomszédaink. Ehhez kénytelenek vagyunk hozzászokni.

A tél kellős közepén járunk Öland szigetén, amikor a stockholmi Westin család Katrine, Joakim és a két gyerek beköltözik egy régóta lakatlan udvarházba. Ám az idilli békesség, amire olyannyira vágytak a nagyváros után, hamarosan darabjaira törik, amikor Katrinét vízbe fúlva találják a közeli világítótoronynál. Joakim mindent elkövet, hogy ép ésszel élje túl a tragédiát, amit igencsak megnehezít, hogy az öreg ház körülötte furcsán kezd viselkedni. Suttogó hangok hallatszanak, a kislánya éjnek évadján szólongat valakit, a pajtaajtót pedig újra és újra nyitva találják. A férfi, bár sosem volt babonás, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy felesége még mindig vele van. Katrine halálát először balesetnek vélik, ám Tilda Davidsson felügyelő, aki nemrég érkezett a körzetbe, erről nincs meggyőződve. S a nyomozás különös dolgokat fed fel a környék múltjáról.

Az apró tengerparti városkában van egy csinos kis ház, a Villekulla-villa, s ennek van egy még különösebb lakója. Kilencéves, szeplős, copfos, vörös hajú kislány – úgy hívják, hogy Harisnyás Pippi. Egyedül él a lovával és Nilsson úrral, a majmával. Apja a hajóskapitány, a négerek királya egy déltengeri szigeten. Pippi a legerősebb, legkedvesebb és legizgalmasabb gyerek az egész világon, aki a szomszéd Tomit és Annikát szórakoztatja kifogyhatatlan ötleteivel, no meg a városka gyerekeit. És van ezen kívül egy kis koffernyi aranypénze is. Hamarosan az egész város megtudja, milyen különös lakója van…

Egy apa. Egy anya. Egy kislány. A svéd kisvárosban elkövetett szörnyű mészárlásnak csupán egyetlen túlélője van, egy súlyosan sebesült kamasz fiú. A család ötödik tagja, a fiú nővére eltűnt. Mivel úgy fest, hogy a gyilkos az egész család kiirtását tűzte ki célul, a lány nyilvánvalóan életveszélyben van. A rendőrség megkezdi a keresését, ám az idő vészesen fogy. Joona Linna, a csökönyös természetű finn nyomozó szerint egyetlen lehetőség van arra, hogy nővére érdekében szóra bírják a sokkos állapotban lévő kamaszt: a hipnózis. Joona a leghíresebb és egyben leghírhedtebb hipnotizőrt, Erik Maria Barkot kéri fel, hogy segítsen neki. A fiú hipnózisban beszélni is kezd, ám az utazás, amelyre együtt indulnak, nem várt mélységekbe visz…

A Svédország legdélibb csücskében két közeli kis tanyán jó szomszédságban él két idős házaspár. Háborítatlan nyugalmuk öröknek tűnik, mígnem egy éjszaka az egyik házaspárt brutális kegyetlenséggel meggyilkolják. Kurt Wallander felügyelőt bízzák meg a nyomozással, amelynek során lassanként megdöbbentő dolgok kerülnek napvilágra. A két áldozat nem nincstelenségben, de igen szerényen élt, holott a férj több bankszámlán vagyonokat tartott. Az is kiderül, hogy csaknem ötven éve, a második világháború idején az akkor fiatal férfi egy távoli tanyán apjával teheneket és lovakat tartott, és nagy mennyiségben húst szállított a német hadseregnek. Odáig vezetnének a szálak? Vagy a titokban tartott, törvénytelen gyerekhez? Esetleg a közeli menekülttáborba? A nyomozó újabb és újabb akadályokba botlik, miközben meg kell birkóznia felbomló házasságának nyűgeivel is.

A világot csupa rom és hamuréteg borítja, miután egy túlvilági jelenség maradványai elpusztították a Föld légkörét. A kevés túlélő mélyen a felszín alá kényszerült. Matt, Sigrid és Charlie egy napon elhagyják föld alatti államuk biztonságos menedékét, hogy expedícióra induljanak a régi világ pusztaságába, utazásuk során pedig kénytelenek szembenézni a civilizáció bukása előtti idők sötét titkaival.

Simon Stalenhag az Elektronikus állam és a Mesék a Hurokból nemzetközileg elismert szerzője és alkotóművésze. Kreatív képei és történetei, melyek a világ egyik legkeresettebb vizuális történetmesélőjévé tették őt, egyedi sci-fi jelenségeket festenek le hiperrealisztikus skandináv tájakon. A Labirintus ismét egy olyan disztópikus jövőt tár elénk, amilyet még nem láthattunk korábban.

Selma Lagerlöf, a későbbi Nobel-díjas írónő az 1900-as évek elején megbízást kapott egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Lelkesedéssel fogott a munkához, és bízott benne, hogy szebbet, jobbat adhat a gyerekeknek, mint az átlagos tankönyvírók, és megszeretteti velük szülőföldjüket. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása.

Nils Holgersson vásott, unatkozó kölyök. Törpeként feljut a magasba, és a vadludakkal bejárja egész Svédországot. Megtanul a tó jegén aludni, nélkülözni, közelről megismeri az állatokat és az emberek mindenféle fajtáját; ennek köszönheti, hogy talpig ember válik belőle.

Selma Lagerlöf könyve Nils féléves vándorlását, csodálatos, izgalmas kalandjait meséli el.

Ingmar Bergman (1918-2007) a XX. század egyik legnagyobb hatású, Oscar-díjas svéd film- és színházi rendezője, forgatókönyvírója, írója, aki a filmes kitüntetései mellett irodalmi munkásságáért Goethe-díjban is részesült. “Valószínűleg a legnagyobb filmrendező a filmkamera feltalálása óta” – vallotta róla nem kisebb rajongója, mint Woody Allen.

A Jelenetek egy házasságból című drámáját 1972-ben három hónap alatt írta, “de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne”. A belőle készült, Golden Globe-díjat elnyert filmet 1973-ban mutatták be Liv Ullmann és Erland Josephson főszereplésével. A kortárs klasszikus újrafeldolgozását – amerikai televíziós sorozatként – 2021-ben az HBO tűzte műsorára, Hagai Levi rendezésében. A fél évszázaddal ezelőtti svéd film fogadtatásához hasonlóan kirobbanó sikerű drámasorozatban a házaspárt Jessica Chastain és Oscar Isaac alakítja.

Ezek alapján világosan látszik, a Jelenetek egy házasságból nem csak egyetlen korszak lenyomata, ahol a konvencionális és kispolgári házasság kudarca egyaránt megviseli mind a nőt, mind a férfit. A szerelem, a szenvedély, a gyűlölet, a testi és lelki vágyak, az együttélés vagy az egyedüllét kínzó kérdései ma is drámaian aktuálisak.

„Képzeljenek el egy klasszikus tizenkilencedik századi drámát, a főszerepben egy idősebb, basáskodó férfi, annak gyámoltalan lánya vagy ifjú felesége – adják hozzá Strindberg és Bergman érzékenységét – és akkor fogalmat alkothatnak arról az erőről és őszinteségről, amely az észak-európai irodalom e perzselő mester-művéből árad.”

Susan Sontag írta ezeket a lelkes szavakat Hjalmar Söderberg Doktor Glas című naplóregényéről, amely 1905-ben „perzselő” témájával és szókimondásával óriási botrányt váltott ki Svédországban. Mára a svéd irodalom elévülhetetlen klasszikusává, újabb és újabb generációk kedvenc olvasmányává vált. Ez a kis könyv egyszerre izgalmas krimi, erkölcsfilozófiai mű a gyilkosságról, és bizarr szerelmi háromszög-történet, mely olyan, a mai napig izgalmas témákat feszeget, mint a házasság, a szexualitás, a nők jogai, az abortusz vagy az eutanázia.

“A levegő szürke és homályos a puskaportól. Mindenkit lelőttek, engem kivéve. Rajtam egy karcolás nem sok, annyi sincs.”

A legesleggazdagabbak és a legkiszolgáltatottabbak többnyire nem találkoznak. Kivéve a Djursholmi Gimnáziumot, ahol öt tizenéves fiatal különös kapcsolata tragédiába torkollik. Kilenc hónappal később a tizennyolc éves Maja bíróság előtt áll. Kicsoda ő? Egy gondtalan életet élő, kitűnő tanuló lány, aki szörnyű tragédiába keveredett, vagy a megnyerő külső mögött egy szörnyeteg rejtőzik?

A nagy sikerű Netflix sorozat alapjául szolgáló Quicksand kőkemény bírósági thriller, egy fiatal lány megrendítően találó portréja, és egyben kíméletlen leszámolás egy menthetetlenül kettészakadó társadalommal. Hamisítatlan dráma bűnről, büntetésről, felelősségről és megbocsátásról.

Avicii, vagyis Tim Bergling hivatalos életrajza a családdal, a barátokkal és zenészkollégákkal készített interjúkra építve mutatja be a legendás sztárproducer életét.

Azok beszélnek Timről, akik a legközelebbről ismerték – őszinte képet rajzolva személyéről, útkereséséről, és nem hallgatva el a nehézségeket sem, amelyekkel Avicii küzdött.

Tim Bergling eredeti, elsöprő erejű vízióval rendelkező zenész volt, akinek dallamai meghatározták a svéd, illetve európai house zene egész korszakát és az irányzat világhódító útját. De ezzel egyidőben Tim Bergling introvertált, törékeny fiatalember is volt, aki rákényszerült, hogy embertelenül gyors tempóban nőjön fel. Egészsége többször felmondta a szolgálatot, emiatt kórházba került, és 2016 nyarára teljesen felhagyott a turnézással. Alig két évvel később saját kezével vetett véget életének.

A lehetetlennel szinte határos felmérni, micsoda irdatlan hatást gyakorolt Tim Bergling úgy általában a zeneiparra, másfelől rajongóira is, akik világszerte rengetegen vannak.

Életrajzának szerzője, Mans Mosesson Tim nyomdokain járta be a világot, Stockholm utcáitól, ahol Avicii a gyerekkorát töltötte, Miamin keresztül Ibizáig és Los Angelesig, hogy mélységében ismerhesse meg Tim életének és működésének sokrétű közegét.

Amikor a tizenhárom éves Jackie apja, Jim rendszeres öngyilkossági kísérletei miatt bekerül a Beckomberga pszichiátriai intézetbe, a lány egyre több időt tölt vele a látogatások alatt, s amikor az anyja nyaralni megy a Fekete-tengerhez, az intézmény válik második otthonává. Itt tapasztalja meg fiatalsága és felnőtté válása legfontosabb pillanatait is.

A több idősíkon játszódó történet középpontjában a lány édesapja iránt érzett szeretete áll, s az, ahogy e szeretet révén megpróbálja megérteni és megmenteni az apát először kislányként, majd fiatal nőként és anyaként.

A sokrétű regény szokatlan karakterein keresztül megismerhetjük a kórházban élő ápoltakat, az őket gondozó nővéreket és egy sajátos elveket követő orvost is, aki a betegeit kiviszi szórakozni a stockholmi éjszakába, hogy igazán embernek érezhessék magukat.

Miközben lírai hangvételű leírásokban emlékezik az azóta bezárt intézet hajdani szép napjairól, a svéd írónő elgondolkodtat arról is, mit jelent a szabadság és annak korlátozása, és hol húzódik a határ a betegség és a normalitás érzékeny mezsgyéjén.

Sara Stridsberg a svéd kortárs irodalom egyik figyelemre méltó képviselője, akit 2016-ban beválasztottak a Svéd Akadémia Nobel Bizottságába. Mély emberi tartalmakat feltáró regénye 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Mesteri regény az őrületről és a reményről, a szeretetről és a halálról, a fényről és az árnyékról.

“A szabadság, az, hogy magunk is alakíthatjuk az életünket, könnyen megzavarhat, és lebéníthatja a cselekvőképességet. Ez a szabadság ára. Hisz sok választási lehetőségünk van, és honnan tudhatjuk, melyik a jó számunkra, mi nyugtat meg minket, mitől leszünk boldogok? Milyen típusú partnert, munkát vagy érdeklődést válasszunk? Vagy egyszerűen döntsünk az egyedüllét mellett? Melyik pártra szavazzunk? Lakást vagy sorházat vásároljunk? Vágassuk le a hajunkat vagy növesszük hosszúra? Fogyasszunk bio élelmiszert vagy ne? A szabadság követelményekkel áll elő veled szemben – választanod kell, és el kell viselned ennek a bizonytalanságát. És a választások körüli bizonytalanságból következik az aggódás.”

Egy esős napon szabadul el a pokol. Martin Benner ügyvéd ajtaján egy kétségbeesett férfi kopogtat be azzal, hogy a húgának segítségre van szüksége. Ebben nem is volna semmi különös, ha a lány nem lenne hónapok óta halott. Vagy ha nem derülne ki, hogy az illető nem más, mint az újságok által Sara Texasnak elnevezett sorozatgyilkos, aki mielőtt végzett magával , ötrendbeli gyilkosságról tett beismerő vallomást.

A bátyja ennek ellenére ártatlannak tartja őt, s elégtételt akar, valamint megtalálni a lány eltűnt fiát, Miót. Martin Benner pedig olyan ember, aki nem tud ellenállni egy ilyen kihívásnak. Ám az igazságkeresés olykor igencsak veszélyes, és Benner üldözőből hamarosan üldözötté válik, óriási veszélybe sodorva nem csak magát, de kislányát is.

Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük – kivéve hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik. Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez. Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg…