Május 17., avagy syttende mai a norvégok nemzeti napja, ezért úgy gondoltam, hogy összeállítok egy listát norvég könyvek témakörben, abszolút vegyesen műfajilag. Előzetesen jóval több könyvet írtam fel, ám stílusosan csak 17-et mutatok most. A listából kimaradtak a klasszikusok, és mai világsztárok egy része is. Olyan regényeket gyűjtöttem egy csokorba, melyeket részben olvastam már, részben szeretnék olvasni, részben pedig megérdemlik, hogy nagyobb figyelmet kapjanak. Íme tehát a norvég könyvajánló, a teljesség igénye nélkül.

Norvég könyvek – 17 regény norvég szerzőtől

Ha egy beszélgetés során felmerül a norvég könyvek, norvég szerzők, vagy egyáltalán a norvég irodalom kérdésköre, akkor általában a Skandináv Krimik, Jo Nesbø, és Knausgård, akik azonnal beugranak mindenkinek. Azonban mind a norvég, mind a skandináv kortárs irodalom jóval több ennél, s noha kétségtelen, hogy a krimijeikkel írták be magukat az irodalmi popkultúrába, de azért érdemes ennél messzebb is tapogatózni.

A norvégok messze vannak, az év nagy részében tűrik a hideget és a sötétséget, és véleményem szerint ez az az extra, ami a különlegességét adja az irodalmuknak. Az én szememben más, mint egy angolszász bármilyen regény, de pontosan ez a másság az a plusz, ami miatt kedvelem a skandináv irodalmat.

Ebben a listában is vannak igazi kincsek, és a listán túl is találni, akár szerzőket, akár regényeket nézek. Ha esetleg egyetlen norvég szerző sem ugrik be hirtelen, akkor jó böngészést kívánok, illetve a norvég szerző címkét ajánlom még Molyon a további kötetekhez.

Maja Lunde: A méhek története

→ a könyvről írt ajánlóm itt olvashatod.

Maja Lunde: A méhek története

Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat…

Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el…

Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…

Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?

Jo Nesbø: Denevérember

Jo Nesbø: Denevérember - Norvég könyvek

Az ausztrál tengerparton holtan találnak egy fiatal norvég nőt. Megerőszakolták és megfojtották. Harry Hole, az oslói rendőr-főkapitányság nyomozója Sydneybe utazik, hogy segítségére legyen ottani kollégáinak. Bár a vendéglátók csak jelképes szerepet szánnak az idegen nyomozónak, Harry alaposan belekeveredik az ügybe. S miközben az őslakos legendák halált hozó denevérembere után kutat, megismeri a többmilliós város sötétebb oldalát, a prostik, stricik, drogdílerek világát. És találkozik a megölt lány kollégájával, a gyönyörű, vörös hajú Birgittával, aki Harry számára hamarosan többet kezd jelenteni, mint egy egyszerű tanú. Az első Harry Hole-sztori!

Marie Aubert: Felnőtt emberek

Marie Aubert: Felnőtt emberek

Ida sikeres építész, egyedül él, és rendszerint nős férfiakkal keveredik inkább rövidebb mint hosszabb kalandokba. Egyre jobban aggasztja, hogy szingli, és hogy elszalasztja az anyává válás lehetőségét. Amikor betölti a negyvenet, úgy dönt, lefagyasztatja a petesejtjeit arra az esetre, ha találkozik majd a megfelelő társsal. A nagy elhatározást a tengerparti nyaralóban akarja bejelenteni a családtagjainak, ahol összegyűlnek, hogy megünnepeljék az anyja hatvanötödik születésnapját. Azonban Marthe, a húga megelőzi, és egy sokkal jelentősebb hírrel áll elő. Az idillinek induló nyaralás szép lassan kezd rémálomra hasonlítani…

Marie Aubert regényében, akár egy Dogma-filmben, egy diszfunkcionális család dinamikája, múltja és jelene bontakozik ki néhány nap történéseibe sűrítve. A pörgős és humoros elbeszélés pontos képet ad arról, milyen nehéz másképp viselkedni, mint ahogyan a rég megszokott szerepek diktálják. Nehéz, de talán nem lehetetlen.

Kim Leine: Kalak

Kim Leine: Kalak

Élet és irodalom különbözőségével mindenki tisztában van. Habár, természetesen, ismerünk regényes életeket, valamint életregényeket is. Kim Leine műve nem a különbözőség jegyében fogant. Élete és szavai egységben állnak. Ha nem volna ennyire regényes regényszerű , amit ír, akár memoárnak is tekinthetnénk e művet. Családon belüli erőszak, promiszkuitás, alkoholizmus, drogfüggőség, elidegenedés Leine minden rémálmot végigélt, hogy aztán papírra vethesse az ébredés tiszta mondatait. Minden szenvedéstörténet szükségszerűen túlmutat önmagán: az ég és a föld, Isten és ember kapcsolatát szimbolizálja. Teremtéstörténet. És mint ilyen: közös. Mindannyiunk ügye. Fent vagytok. Tudom, hogy odafent vagytok írja Leine. A feloldozás pedig már az olvasó dolga.

Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

“Nem könnyű a változások, fordulópontok, átrendeződések korszakában élni. Ilyen érzés kamasznak lenni. Mintha csak valaki átrendezte volna a szobádat a tudtod nélkül, anélkül, hogy megkérted volna rá. Hirtelen minden ismeretlen, teljesen más, te pedig ott állsz az új szobádat fürkészve, és arra gondolsz: mi ez a váratlan változás? Mi történt itt? Hol vannak a játékaim, az érzéseim, a biztonságom és az ismerős illatok? Hová lett mindez? Ez itt az enyém lenne?”

Linn Skaber az életről, a pattanásokról, a békéről és a hiányérzetről kérdezte a fiatalokat, arról, hogy milyen érzés egyszerre gyermeknek és felnőttnek lenni, mi a legcsodálatosabb vagy a legfélelmetesebb a kamaszkorban, és miért olyan idegesítőek a felnőttek. A válaszokból fiktív monológok születtek, amelyekben a szerző igyekezett megragadni ennek az izgalmas és szép, ugyanakkor nehéz időszaknak a folyamatát. Mindegyik történetben magunkra ismerhetünk, akár a változások korában élünk, és válaszokra várunk, akár szülőként, a partvonalról szemléljük az eseményeket. Az illusztrációk a népszerű norvég grafikusművész, Lisa Aisato munkái.

Per Petterson: Megtagadom

Per Petterson: Megtagadom

Egy kora reggelen Oslo külvárosában két férfi véletlen találkozásának vagyunk tanúi. Tommy és Jim harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Együtt nőttek fel egy apró kelet-norvégiai faluban Jimet mélyen vallásos édesanyja nevelte, Tommy pedig testvéreivel együtt magara maradt szadista apjával, miután anyja megszökött a családtól. Egy napon elege lesz a folyamatos bántalmazásból, és egy baseballütővel eltöri apja lábát. Az apa ezután eltűnik, ő és testvérei pedig pár felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek.Tommy mára meggazdagodott, vadonatúj Mercedesszel jár, míg Jim szociális segélyen tengődik.

Per Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy, és mi történik a sorsdöntő találkozás után.

Brynjulf Jung Tjønn: A világ legszebb mosolya

Brynjulf Jung Tjønn: A világ legszebb mosolya

A világ legszebb mosolya az egy nyár alatt fiatalemberré érő fiúról, Henrikről szól, miközben egy másik fiatalember, Simon lassan elsorvad mellette.

A világ legszebb mosolya Kjersti mosolya. És Henrik csak arra vágyik, hogy megcsókolhassa a lányt…

Henrik akkor válik felnőtté, mikor a szerelem és a halál egy pillanatra összeér.

Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

A könyv izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatja be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor humorral átszőtt, inspiráló könyve hatalmas sikert aratott az egész világon.

Jørn Lier Horst: Fekete nap

Jørn Lier Horst: Fekete nap - Norvég könyvek

Sűrű köd lepi az őszi tájat. A staverni nyaralók tulajdonosai már a télre készülődnek. Egyikük, aki épp egy utolsó békés hétvége reményében érkezik a tengerpartra, feldúlva találja a házát. Az ajtót felfeszítették, az értékeket elvitték. Az a gyanúja támad, hogy a szomszédja is így járhatott, ám amikor átmegy körülnézni, valami sokkal szörnyűbbre bukkan: egy agyonvert, símaszkos férfi holttestére.

William Wisting nyomozó kapja a feladatot, hogy felderítse a gyilkosságot, ám ahogy gyűlnek a bizonyítékok, újabb és újabb bűncselekményekre derül fény.

Közben Wisting lánya, Line úgy dönt, hogy a tetthellyel szomszédos családi nyaralóban tölti szabadságát, hogy rendbe szedje gondolatait és magánéletét, ám a környéken különös dolgok zajlanak. Egy napon például halott madarak kezdenek hullani az égből…

Knut Hamsun: Pán

Knut Hamsun: Pán - Norvég könyvek

“A náci író, akit mindenkinek olvasnia kell!” – The Guardian

A fiatal Glahn hadnagy Észak-Norvégiába kerül, ezen a vad, elsöprő erejű tájon készíti feljegyzéseit. Álom és ébrenlét határán, a természet változásait tükrözve bomlik ki a szemünk előtt egy viharos szerelmi háromszög története. A civilizáció romlottsága áll a természeti szépséggel szemben, egy önfeláldozó, tiszta nő és egy rejtélyes, kiismerhetetlen fiatal lány kettőse forgatja fel Glahn hadnagy látszólag egyszerű életét. Legyőzheti-e a józan megfontolás és a tisztaság iránti vágy az elemi érzelmeket? Ellenállhat-e bárki a sors akaratának? Hamsun kisregénye nemcsak saját korához szól, a mai olvasó ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül: civilizáció vagy természet, tisztaság vagy szenvedély?

“Soha méltóbbnak még nem jutott ez a dicsőség” – ezt Thomas Mann mondta, amikor Knut Hamsun megkapta az irodalmi Nobel díjat 1920-ban.

Nem tudhatta, hogy évekkel később a norvég írózseni rajongó híve lesz Hitlernek és a náci eszméknek.

Nincs ellentmondásosabb szerző a világirodalomban, mint Hamsun, hiszen utolsó éveit megvetettségben és magányban élte le – más büntetést nem kapott – míg műveit a legnagyobbak közt emlegették és emlegetik most is. Isaac Bashevis Singer például “A modern irodalom atyjának” nevezte, és elragadtatással írt művéről Paul Auster és Jo Nesbo is.

Regényeit az elmúlt évtizedekben hiányosan és kis példányszámban adták ki, a Pánt pedig sok-sok éve – sehogy. Pedig ez a regény az életmű egyik csúcsa.

Erling Kagge: Csend a zaj korában

Erling Kagge: Csend a zaj korában

Erling Kagge norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó, műgyűjtő. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és az Everesten.

Csendről szóló, személyes hangvételű könyvének megírására a kamasz lányaival folytatott beszélgetés és egy ennek hatására tartott egyetemi előadás inspirálta. Három kérdésre kereste a választ: Mi a csend? Hol van? Miért fontosabb, mint valaha? A kivételes tapasztalatokkal rendelkező szerző, aki utazásai során számtalanszor megélte az elhagyatottságérzés és magány jó néhány pillanatát, 33-féle módon közelíti meg a csend fogalmát.

Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv

Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv

Két elszánt férfi, egy gumicsónak, és egy legendás mélytengeri fenevad, melynek elejtésére a két barát szövetkezik. A norvég riporter, Morten A. Stroknes ebből az egyszerű helyzetből bontja ki sodró lendületű, lenyűgöző portréját az óceánról, amelyben költészet és tudomány, ökológia és mitológia, a történelmi távlatok és a szórakoztató magántörténetek éppúgy megférnek egymás mellett, ahogy a tenger mélyén a gigantikus bálnák a mikroszkopikus planktonokkal. Hőseink egyetlen vágya, hogy hagyományos, kézműves módszerekkel kifogjanak egy grönlandi cápát, mely óriási méreteivel, mérgező húsával és kegyetlen életmódjával bármelyik horrorfilm főszereplője lehetne; kalandjaik és kutatásaik során azonban nemcsak a tengeri viharok haragját és az esőáztatta északi szigetek végtelen melankóliáját ismerik meg, de az óceán mélyén nyüzsgő élet kápráztató sokféleségét és a küldetésük helyszínéül szolgáló Lofoten-szigetcsoport lélegzetelállító szépségét is.

Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája

Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája - Norvég könyvek

A vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről. A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.

Vigdis Hjorth: A tanárnő dala

Vigdis Hjorth: A tanárnő dala - Norvég könyvek

Azok vagyunk-e, akiknek hisszük magunkat?

Alig ült el a botrány Vigdis Hjorth nagy feltűnést és számos díjat eredményezett előző regénye, az Örökség után, máris egy rendkívül szórakoztató, szatirikus, ugyanakkor mélyen átgondolt, okos regénnyel jelentkezett. A tanárnő dala az önmagunkkal való szembenézésről és az ahhoz szükséges bátorságról szól, egyszersmind olyan egzisztenciális kérdéseket vet fel, hogy vajon mi történik, ha az ember önképén váratlanul kínos repedések keletkeznek, ha egy külső tekintetnek kitéve, váratlanul kénytelen önmagát felülvizsgálni? A tanárnő dala egy középkorú nő regénye. Lotte Bok az oslói Művészeti Főiskola önálló, magabiztos, megbecsült tanára úgy látszik, révbe ért, elégedett lehet az életével. Eleinte az ő szemével nézzük a világot, és szinte irigylésre méltónak találjuk az életét.

De váratlanul történik valami, ami fokozatosan felbolygatja ezt az ideálisnak látszó világot. A Főiskola egyik végzős filmrendező hallgatója felkéri Lottét, hogy szerepeljen vizsgafilmjében, amely a tanárok magánélete és munkája közötti összefüggéseket elemzi. Lotte szinte gondolkodás nélkül beleegyezik, de a filmezés folyamata és azután végeredménye olyan károkat okoz önképében, ami komoly megrázkódtatást okoz neki…

Vigdis Hjorth írásmódja egyszerre sodró és elemző, nyelvezete rendkívül gazdag és asszociatív. Könnyedén működteti rendkívüli műveltségét és olvasottságát is. A tanárnő Bertolt Brecht drámáiból tartott előadásai jószerével élvezetes kisesszék. De metaforák, idézetek és különböző hivatkozások révén Wittgensteint és Kierkegaard-t is természetes módon tudja bevonni a szövegbe.

Így válik ez a kis történet egy igazán gazdag unierzummá.

Vigdis Hjorth az egyik legkomolyabb, legérdekesebb mai norvég író: eredeti, pontos, lefegyverző humorú, és nem utolsósorban bátor. E regényének feldolgozása közben bónuszként akár fény derülhet saját vakfoltjainkra, önámításainkra is.

Erlend Loe: Doppler

Erlend Loe: Doppler - Norvég könyvek

Andreas Doppler mintaszerű életet élő, norvég családapa: felesége csodás asszony, gyerekei nagyszerűek, jövedelme stabil, a háza szép nagy. Más szóval a tökéletesség már-már elviselhetetlen méreteket ölt, megágyazva egy klasszikus, skandináv bekattanásnak. Irigykedve nézzük, ahogy lerázza társadalmi béklyóit, és a természet hívó szavát követve az Oslo fölötti erdőségekbe költözik, totemoszlopot farag, és mély barátságot köt egy széplelkű jávorszarvassal.

A Doppler az életközepi válság regénye, a férfilélek mélyén lázadozó kisfiú diadala a felnőtt világgal szemben. Doppler a civilizációkritika regénye is, és bár nem mond újat a fogyasztói társadalom infantilizmusáról, szelíd naivitása mégis arra késztet, hogy újragondoljuk a közhelyek sorába száműzött örök kérdéseket.

Erlend Loe a magyar olvasók körében is méltán népszerű Doppler-trilógia első kötetében a szabadság kereséséről, a határok feszegetésről, sőt azok átlépéséről ír, fantasztikusan kifinomult humorával pedig feltárja az odavezető utat kísérő ellentmondásokat is.

Az abszurd humorú kultregény főhőse korunk sikeres és okos embere, Andreas Doppler, aki nem akar többé korunk sikeres és okos embere lenni. Hirtelen elhatározásból felmond a munkahelyén, és kiköltözik az erdőbe. Vadember lesz. Túlkoros viking Maugli, modern Robinson, aki minden nehézség ellenére megkísérli függetleníteni magát a civilizáció romboló hatásaitól és béklyózó kötöttségeitől. Harcot vív… talán azért, hogy megtalálja önmagát. S az örökös küzdelem közepette egyre őszintébbé és szerethetőbbé válik.

Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg

Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg

Szerzőről: Ida Hegazi Høyer norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása.

Rövid leírás: „Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le.

Helga Flatland: Egy modern család

Helga Flatland: Egy modern család

Egy népes norvég család elutazik Olaszországba, hogy megünnepeljék az apa, Sverre hetvenedik születésnapját. A vacsorán azonban ünneplés helyett a szülők bejelentik, hogy negyven év házasság után elválnak: úgy érzik, teljesítették a gyerekek felé vállalt kötelességeiket, és nyugdíjas éveikre új alapokra akarják helyezni az életüket. Három felnőtt gyerekük, Liv, Ellen és Hakon számára viszont a család még mindig a középpont, az értékeik, döntéseik és ambícióik legfontosabb forrása.

A szétmálló biztonságérzet, a túl későn felismert igazságok és a személyes csalódások nyomán több évtizedes családtörténet bontakozik ki a három testvér nézőpontjain keresztül. Felnőtt mese az összetartozásról, a függetlenségről, és arról, hogy mit is jelent valójában a család.


Ugyan a syttende mai nem kapcsolódik az irodalomhoz, és ennek a bejegyzésnek a középpontjában a norvég könyvek állnak, ha szívesen olvasnál a történelmi háttérről, akkor íme a magyar és az angol Wikipedia-cikk.

Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!