Kell ​egy pszichológus, mondta Isten címmel jelent meg Hans Rath első magyar nyelvű regénye, melyben Isten és Jakob is egzisztenciális válságba kerül. A pszichológus élete a feje tetejére állt a válása után, míg Isten kezd kiégni. Ez az egészen abszurdnak hangzó szituáció az alapja a regénynek, mely számomra másodjára is letehetetlen olvasmánynak bizonyult. Nem utolsó sorban pedig a maga sajátos humorával lehetetlen nem felnevetni rajta helyenként.

Kell ​egy pszichológus, mondta Isten

Jakob Jakobi egy kissé szerencsétlen pszichoterapeuta, akihez a volt felesége fordul párterápiás tanácsért. Ezt a hölgy jelenlegi, profi boxoló kedvese félreérti, így Jakob a sürgősségin köt ki orrtöréssel. Itt ismerkedik meg egy különös figurával, akit Abel Baumann-nak hívnak, de egyébként ő Isten. Ez az egészen abszurd helyzet adja az alapját a Kell ​egy pszichológus, mondta Isten című regénynek.

Isten segítséget kér Jakobtól, aki beleegyezik a terápiába, még ha egyébként nyilvánvalóan nem is hiszi el, hogy a férfi maga a mindenható. Azonban a különös kalandjaik sokszor olyan fordulatokat vesznek, amikor Dr. Jakobi elkezd kételkedni abban, hogy Baumann pszichózis áldozata lenne. Nem utolsó sorban pedig Isten terápiája lehetséges, hogy magának a pszichológusnak többet segít.

Mi az élet értelme?

Érdekes volt újraolvasni a Kell ​egy pszichológus, mondta Isten című kötetet, már csak azért is, mert így hat évvel később szerintem teljesen mást adott, mint 2016-ban, a magyar megjelenés idején. Mert első blikkre egy könnyed, humoros regényről van szó, de ha az olvasó jobban megnézi, akkor olyan kérdéseket boncolgat Hans Rath, melyek mindannyiunkban ott motoszkálnak. Például hogy mi az élet értelme? Vajon a saját létezésem hozzátesz, vagy elvesz a körülöttem élők életéből? Milyen lenne a világ, ha sosem léteztem volna? Ez utóbbi kérdést feszegeti egyébként Fredrik Backman az Életed üzlete című történetében is, noha ott a főszereplő a saját fiáért áldozná fel magát.

A Kell ​egy pszichológus, mondta Isten a maga abszurditásával vett le újra a lábamról. Úgy gondolom, hogy olvasás közben lehetetlen nem elgondolkodni azon, hogy vajon mi mit tennénk Dr. Jakob Jakobi helyében, ha egy fura figura elénk állna, és közölné, hogy ő Isten. Ráadásul csurran-cseppenne némi megmagyarázhatatlan is körülötte, hogy az ember tényleg elkezdjen kételkedni mindenben.

Összegzés

A Kell ​egy pszichológus, mondta Isten című regényt lehet szeretni és utálni is, azonban az egyik nagyszerűsége pont abban rejlik, hogy az olvasó értelmezéséhez idomul. Ha egy könnyed, humoros regényre van igényed, akkor is remek olvasmány, de ha a felszínt is szereted megkapargatni, és az élet komolyabb dolgain töprengeni, akkor Hans Rath ezt a mélységet is megadja.

Számomra a szerethető karakterek elég sokat jelentettek, ahol a kevésbé szimpatikus szereplők szándékaira, illetve miértjeire is fény derült. Nem utolsó sorban pedig a regény egyik nagyszerűsége, hogy elgondolkodtat, hogy a legkisebb cselekedeteinknek, vagy akár magának a létezésünknek is milyen hatása van a világunkra.

Kiknek ajánlom?

Mindenkinek, aki kedveli a könnyedebb és mégis elgondolkodtató olvasmányokat. Ha szereted Fredrik Backmant, akkor valószínűleg Hans Rath történetei is tetszeni fognak, noha utóbbi kevésbé komplex, és nyilvánvalóan stílusbeli különbségek is vannak.

Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!


Hans Rath: Kell ​egy pszichológus, mondta Isten (Dr. Jakob Jakobi 1.)

Dr. Jakob Jakobi pszichoterapeutától elpártolt a szerencse. Elvált, szakmájában csődöt mondott, és nincs egy vasa sem. Ilyen szánalmas állapotban találkozik Abel Baumann-nal, egy szintén peches cirkuszi bohóccal, aki különös személyiségzavarban szenved: azt állítja, ő Isten, és jelenleg terapeutát keres, mert Isten is lehet bajban.

Jakobot vonzza a rokonszenves, sokoldalú, ám véleménye szerint nagyon is e világi férfi személyisége, és vállalja a terápiát. Hamarosan egy közös utazáson találják magukat, és dr. Jakobi meginog: már nem is olyan biztos benne, hogy csak egy ügyes szemfényvesztővel van dolga. Sőt az is megkérdőjeleződik, hogy voltaképpen ki segít kin.