Az árvíz címmel jelent meg magyarul Michael McDowell Blackwater-sagájának első része. A gótikus-paranormális horrorsorozat 1919-be, Alabamába kalauzolja el az olvasót, ahol egy rejtélyes nő feltűnése után semmi sem marad ugyanolyan…
Az árvíz
Michael McDowell horrorklasszikusa, Az árvíz eredetileg 1983-ban jelent meg, ami szerintem az egyik legfontosabb információ a könyv kapcsán. Noha a történet 1919-ben játszódik, a szövegben is erősen felsejlik a múlt, ezért is néztem jobban utána a dolognak. Ez viszont nem hiba, sőt! Számomra inkább pluszt adott az olvasmányélményhez, hogy egy közel 40 éves történetet fogok a kezemben.
Az Alabama állambeli Perdido városát 1919 tavaszán elönti az árvíz, és az egyik hotelből megmenekül egy rejtélyes nő, Elinor Dammert. Az álmos kisvárosban pedig ekkor kezdődnek el a furcsaságok, ugyanis a nő megmagyarázhatatlanul vonzódik a vízhez. A paranormális vonalon túl azonban számomra a másik érdekes aspektusa a történetnek a mélyen emberi vonatkozás volt, mégpedig hogy ki hogyan kezeli az idegen nő érkezését. A legtöbben csupa jót feltételezve, mások viszont mintha éreznék, hogy valami nagyon nem stimmel vele. Végül pedig, hogy ezek a vélemények hogyan feszülnek egymásnak.
Az árvíz számomra elég összetett olvasmányélmény volt. Egyrészt a paranormális vonal viszonylag lassan bontakozik ki, de végig ott volt bennem az az érzés, hogy megállíthatatlanul haladunk valami felé. Másrészt viszont úgy éreztem, hogy benne van a 20. század eleji amerikai dél esszenciája is, amit pedig a történelmi jellege miatt szerettem nagyon. Michael McDowell regénye nem siet sehová – ahogyan Elinor Dammert sem –, és számomra ez adta meg a könyv báját. A történet egészen lassan csordogál, és tekintve, hogy egy hatrészes sorozat nyitókötete, szerintem ez csak a bemelegítés volt. Minden esetre kíváncsian várom a folytatást, mert a cselekmény és a hangulat abszolút érdekesnek tűnik.
Kiknek ajánlom?
Elsősorban azoknak ajánlom, akiket nem zavar az, hogy tényleg nagyon lassan bontakozik ki a cselekmény, illetve a karakterek motivációi. Ugye eredetileg 1983-ban jelent meg a regény, így mindenféle modern kütyütől mentes, valamint számomra üdítő volt az is, hogy mintha csak csordogálna a történet, és nem kérdezi meg háromoldalanként, hogy „na, itt vagy, figyelsz még?”.
Jó szívvel ajánlom azoknak is, akik kedvelik a történelmi regényeket. Noha Az árvíz alapvetően nem kifejezetten történelmi regény, de mégis benne van az az érzés, hogy akár az is lehetne. Számomra inkább klasszikus horror, azaz a mai, felgyorsult és turbóra töltött világunkban, ahol az emberek ingerküszöbe már alig létezik, nem érződik ijesztőnek – és ezért is érdemes észben tartani, hogy bő 40 éve jelent meg.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
1919 húsvétvasárnapján az árvíz sújtotta Alabama állambeli Perdido városának szállodájából kimentenek egy fiatal, szépségével is magával ragadó nőt, aki állítása szerint átaludta az evakuációt. A fűrészmalmokból élő település leggazdagabb családja veszi magához a papírjait elvesztő tanítónőt, aki csakhamar feleségül megy a vagyonos família örököséhez. Mindenki szeretettel veszi körül Elinort, csupán néhányan vannak, akik gyanakvással tekintenek különös, már-már misztikus vonzalmára a folyóhoz. Nos, igen, az ifjú hölgy lételeme a víz, miközben nehezen magyarázható, szörnyű halálesetek borzolják a közösség kedélyét.
És ez még csak a kezdet!
Michael McDowell modern horrorklasszikusa egy város és egy család sok évtizedes történetének elbeszélésével, valamint a déli gótika csáberejével ejti rabul olvasóit.