Autisták – A spektrumon élő nőkről címmel jelent meg Clara Törnvall memoárja. A kötetben a szerző elmeséli, hogy hogyan diagnosztizálták magasan funkcionáló autizmussal felnőtt nőként, hogy mi az autizmus története dióhéjban, valamint hogy ő maga hogyan birkózott meg ezzel az egésszel.
A szociális interakció nem működik egy autista tájolójával, főleg nem a média világában. A neurotipikusok elvárásaival szembeni harcban egy autizmussal élő nem tud előnyt kovácsolni az erősségeiből. Inkább azok a tulajdonságok feltűnőbbek, amelyeket általában negatívan ítélnek meg, például gyakran félrevonul, túl keményen bírálja meg a másikat, nem szereti a nagyobb csoportokat. Pozitív oldalai – például az, hogy mindig őszinte – nem sokat segítenek egy olyan világban, ahol az állandó apró hazugságokat az egész társadalom elfogadja.
Autisták – A spektrumon élő nőkről
Ha meghalljuk az autizmus vagy az autista szavakat, akkor az emberek általában egy magatehetetlen kisfiút látnak maguk előtt. Mert gyakorlatilag világszerte ott van az a beidegződés, hogy az autizmus csak a kisfiúkat érinti, felnőttekben, és főleg nőkben ilyen nincs, továbbá hogy ez valami olyan betegség, amelynek látható jelei vannak. Clara Törnvall memoárja pedig ezért annyira nagyon fontos könyv, ugyanis itt ez a svéd nő, akit autizmussal diagnosztizáltak. Felnőtt korában. Ráadásul nőként. (Azért mondjuk neki sem volt fáklyás menet a dolog, igen, ott a messzi és fejlett Svédországban sem.)
Az Autisták – A spektrumon élő nőkről elsősorban memoár, másodsorban pedig egy kisokos mind az autizmusról, mind arról, hogy Törnvall-ban hogyan manifesztálódtak a tünetei, és hogy hogyan maszkírozta ezeket egész életében. (Spoiler alert: a nőkben mind az ADHD, mind az autizmus máshogy mutatkozik meg, mint a fiúkban/férfiakban.) Nem utolsó sorban pedig a neurodiverz spektrum, és kiváltképp az autizmus diagnosztikájának történetéről is ír egy keveset, ami ahhoz képest, hogy az orvostudomány egyes részei hol tartanak, még mindig fájdalmasan keveset tudunk róla, valamint – és ami szerintem a nagyobb probléma –, hogy iszonyúan stigmatizált a téma. Még az egészségügyben is.
De a legnehezebb azt megértetni, mennyire érzékenyek vagyunk a benyomásokra, és azok milyen elképesztő fáradtságot okoznak nekünk. Nagyon nehéz másoknak megérteniük, miért is vagyunk képesek hosszú ideig kitartóan foglalkozni valamivel, ami nagyon érdekel minket, de halálosan kifáradunk egy röpke társas együttléttől.
„Nő vagy, te nem lehetsz autista!”
Igyekszem mostanában többet megtudni az autizmus témájáról, és nemzettől függetlenül ez az egyik olyan megnyilvánulás, amely szinte mindig elhangzik. Hogy felnőtt nő vagy, akkor te biztos, hogy nem lehetsz autista. Mert funkcionálsz. Mert dolgozol. Mert képes vagy emberek között lenni. Mert…nem egy magatehetetlen kisfiú vagy. Törnvall könyve pedig ezért is olyan fontos, mert egyrészt papírja van róla, hogy diagnosztizálták (kis hazánkban a papír még mindig a leglényegesebb dolog, hogy valamit elhiggyünk), másrészt leírja azokat a dolgokat, amelyek noha nem lehetetlenítik el az életét, de sokszor borsot törnek az orra alá, mert ezektől lesz más, mint az összes neurotipikus ember a környezetében.
Van az a mondás, hogy sok kicsi sokra megy, és ez ebben a témában hatványozottan igaz. Attól, hogy egyetlen tünet igaz rád, még nem jelenti azt, hogy autista leszel – mert sokan pont ezzel dobálóznak, hogy „akkor ennyi erővel mindenki az!” –, de ha ezeknek a specifikus dolgoknak a jó része ott van, az már más tészta. Törnvall pedig sok ilyen „kicsi” dologról ír, ráadásul zömében olyanokról, amelyek még nincsenek kőbe vésve a nagy könyvben, mert megint visszatérünk oda, amiért sokak számára értelmezhetetlen a téma: felnőtt és nő.
Úgy gondolom, hogy az Autisták – A spektrumon élő nőkről nagyon szépen keretbe foglalja a magasan funkcionáló felnőtt autista nők alap problémáit, és talán némi empátiával olvasva az is körvonalazódik, hogy sokszor miért olyan nehéz egy-egy, egyébként könnyűnek titulált feladat egy olyan világban, amelyet a neurotipikus emberekre szabtak, és azt kiáltották ki „normálisnak”, az attól bármennyire eltérőt pedig „furának”.
A magasan funkcionáló autizmussal az a legnagyobb baj, hogy az illető túlságosan „normális”, nem veszik komolyan a nehézségeit, ugyanakkor túlságosan más, és ezért nem tud beilleszkedni.
Összegzés
Az Autisták – A spektrumon élő nőkről egy svéd hölgy memoárja, aki felnőttként kapta meg az autizmus diagnózist. A kötetben ír a saját tapasztalatairól, az autizmus (és annak diagnosztizálásának) történetéről, de talán a legfontosabb, hogy arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy egyrészt az autizmus nem a kisfiúk „betegsége”, másrészt pedig hogy az ADHD-hoz hasonlóan, ez is másképpen mutatkozik meg a férfiakban és a nőkben. Mindezek mellett pedig szépen kirajzolódik az is, ahogyan nevezik, azaz neurodiverz spektrum, tehát nem minden autista egyforma, sőt.
A könyv számomra egyik legelkeserítőbb része az volt, hogy Clara Törnvall hiába Svédországban él, azaz egy nyitott és fejlett jóléti államban, az felnőtt nőként ott sem volt egyszerű a kivizsgálásig eljutnia, valamint a stigmák ugyan úgy jelen vannak. Ettől függetlenül számomra úgy érzem, hogy valamilyen szinten felemelő olvasmány volt, nem utolsó sorban pedig rengeteg információ van benne, így igazi jolly joker ez a könyv.
A nők autizmusa nem ugyanolyan, mint a férfiaké, s ez részben azért van, mert a társadalom elvárása más a lányokkal, mint a fiúkkal szemben. Az autizmussal élő lányok korán megtanulják, miként kell palástolniuk társas nehézségeiket. De kívülrekedtségük azáltal is nagyobb, mivel a nőktől társas helyzetben jobban elvárják a kezdeményezést, mint a férfiaktól, nagyobb felelősséget várnak tőlük mások jóllétéért. Számos autista vonás nem illik bele ebbe a hagyományos női szerepkörbe
Kiknek ajánlom?
Ha érdeklődsz az autizmus témája iránt, kiváltképp a felnőtt nők kapcsán, de igazából fogalmad sincs, hogy hol is kezdd, akkor remek olvasmány lehet Clara Törnvall memoárja. Az Autisták – A spektrumon élő nőkről egy személyes hangvételű edukatív tartalomnak is felfogható, ha többet szeretnél megtudni a témáról, ám mindezt olvasmányos és „életszagú” formában prezentálva.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
