Ninth House – A kilencedik ház címmel jelent meg Leigh Bardugo legújabb könyvsorozatának első része. A szerző ezúttal a saját világunk egy kissé mágikus változatában kalandozik, ráadásul igen erős A kilencedik házban a krimi-szál is. Az Árnyék és csont után kíváncsi voltam, hogy vajon Bardugo ki tud-e lépni a sablonos YA fantasyből, és ebből a szempontból szerencsés találkozás volt ez a regény, azonban még így sem voltam maradéktalanul elégedett.
Goodreadsen azt vettem észre, ahogy olvasgattam a kritikákat, hogy vagy imádták, vagy utálták a könyvet az olvasók. Én valahol félúton helyezkedem el, vagy lógok ki a sorból.
Ninth House – A kilencedik ház
A helyszín a Yale egyetem. Tavaly ősszel, illetve télen játszódik a regény. Galaxy ‘Alex’ Stern a szerencse lánya, aki túlélt egy gyilkosságot, ezért beveszik az egyetem titkos társaságába. No nem azért, mert szerencsés volt, hanem azért, mert látja a szellemeket – a Szürkéket. A kötet első fele gyakorlatilag egy masszív világépítés, hogy mi az a Léthe, mik azok a házak, ezek hogyan versengnek egymással, és ebben hol a helye Alexnek.
A két idősík közti nagy különbség, hogy ősszel Darlington, azaz Vergilius segítette Dantét, azaz Alexet, azonban ő rejtélyesen eltűnik. Közben megölnek egy fiatal lányt is, és Alex hiába kap fülest, hogy szálljon le a témáról, ő mégis tovább nyomoz. Ezzel pedig olyan információ birtokába jut, mely veszélyessé és fenyegetővé teszi a különböző hatalmi pozicíókban lévő emberekre.
A lány, Tara halála utáni kutakodás végül az egyik Szürkével, a Vőlegénnyel való alkuba fut ki. A Vőlegény az 1850-es években a feljegyzések szerint megölte a menyasszonyát, majd magával is végzett. Csakhogy Alex miközben alászáll az élők és a holtak határmezsgyéjére, kiderül, hogy gyakorlatilag semmi sem az, aminek tűnik.
Szeretlek is, meg nem is
Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon Bardugoban van-e annyi potenciál, hogy a klisés és unalmas Árnyék és csont után alkosson valami igazán ütőset. A potenciál megvan benne, de… És ez az a de, ami miatt nem vagyok maradéktalanul elégedett. A kilencedik ház első fele világépítés, egyfajta magyarázat, hogy miért és hogyan működnek a házak. Goodreads véleményeket pedig ezért kezdtem el olvasgatni, mert az a faramuci helyzet alakult ki, hogy érdekelt a sztori, de közben végtelenül untam is, hogy egyébként semmi nem történik. Kíváncsi voltam, hogy vajon beindul-e, és ha igen, akkor mikor.
A regény talán utolsó 100 oldala, amire azt tudom mondani, hogy értékelhető abból a szempontból, hogy nem csak oda-vissza sasszézik a történet, hanem tényleg kiderülnek a dolgok, haladnak előre a cselekmények. Viszont azt sem tudom mondani, hogy az eleje unalmas lett volna, mert egészen egyszerűen olvastatta magát mindentől függetlenül. Így olvasás után azon gondolkodtam, hogy mivel egy sorozat első része, van rá esély, hogy a részletes ismerkedés után a következő kötetek már pörgősebbek lesznek.
Mindent összevetve nem tudom azt mondani, hogy utáltam, mert nem utáltam. És azt sem tudom mondani, hogy szerettem, mert egy idő után kicsit már tényleg untatott. Viszont a karaktereket megkedveltem. Alex egy tipikus tökös csaj, aki nem riad vissza semmitől, Darlingtonról pedig igaz, hogy nem sok dolgot tudunk meg a jelenből, viszont úgy éreztem, hogy mégis kíváncsi vagyok rá. Remélem a folytatásban nagyobb szerepet kap majd ő is.
Összegzés
A kilencedik ház egy urban fantasy, akinek esetleg kétségei lennének, ez már messze nem egy young adult regény. A történet középpontjában az a kilenc ház, illetve az az egyetemi okkult csoport áll, akiket Bardugo olyan részletesen mutat be a kötet elején – az utolsó pár oldalon pedig található erről egy összefoglaló is. A sztori gerincét egy gyilkossági nyomozás adja, viszont a megszokott krimi elemeken túl itt mágikus eszközökkel is nyernek információt.
Szemfényvesztés, portálok, és szellemek, ha csak néhány szóban kellene összefoglalni A kilencedik házat. Ha nem csak és kizárólag a cselekményt nézem, akkor viszont a karakterek közti dinamika az, ami szerintem fontos, vagy legalábbis ami nekem tetszett. Alex és a szobatársai viszonya, akik hiába alig ismerik egymást, mégis számíthatnak egymásra. Vagy Alex és Turner viszonya, akik hiába ki nem állhatják egymást, a nagyobb jó érdekében mégis megpróbálnak együttműködni.
Kiknek ajánlom?
Ha szereted az urban fantasy műfaját, akkor valószínűleg tetszeni fog A kilencedik ház. Ajánlom azoknak, akik nem bánják, ha nagyon részletes és hosszú egy-egy világépítés. Ha pedig kedveled a krimit és a természetfeletti elemekkel dolgozó regényeket, akkor telitalálat lehet.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Miért épp ő? Mi a csapda?
Galaxy “Alex” Stern a Yale Egyetem legfurcsább elsőévese. Hippi anyja nevelte fel Los Angelesben, a középiskolát sem fejezte be, drogdíler haverok között és alkalmi munkákból élt, húszévesen pedig egy rejtélyes gyilkossági ügy egyetlen túlélője lett. A kórházi ágyán kínálják fel neki a második esélyt, a felvételt a világ egyik legrangosabb egyetemére. De miért neki? És ki mozgatja a szálakat?
Alex hamarosan különleges képessége miatt és a titokzatos jótevői megbízásából a Yale titkos társaságainak okkult tevékenységét felügyeli. A tiltott mágia alkalmazása viszont baljósabb és veszélyesebb, mint ahogy azt akár a legparanoiásabb elme is elképzelheti.
FELÉLESZTIK A HOLTAKAT, ÉS NÉHA AZ ÉLŐK A PRÉDÁK…