A fülemüle kastélya címmel jelent meg Sonia Velton első magyar nyelvű regénye. A történet a Vérgrófnő néven is ismertté-hírhedtté vált Báthory Erzsébet otthonába kalauzolja el az olvasót egy Boróka nevű szolgálólány történetén keresztül.
A fülemüle akkor is a sötétség és a gyász madara, ha édesen szól a dala.
A fülemüle kastélya
A Báthory Erzsébetről szóló regények kapcsán mindig felcsillan a szemem, ugyanakkor mindig kissé félek is elolvasni őket, hogy a szerző milyen megközelítésből ábrázolja a hírhedt magyar grófnőt. A fülemüle kastélya ebből a szempontból szerintem remek munka, ugyanis Sonia Velton nem a Báthory Erzsébetről szóló pletykákra alapoz, sokkal inkább az igazságot igyekezett elrejteni egy olyan fiktív történetben, amelynek a vége egy másféle titkot tartogat.
A fülemüle kastélya egy nyomasztó, sötét érzést keltő szöveg, amelyben az azóta sokszor tényként közölt legendákra épül a főszereplő, Boróka félelme. A grófnő kastélyába szolgálóként érkező árva lány eleinte minden árnytól megretten, ugyanis azt híresztelik, hogy a fiatal lányok soha nem térnek onnan vissza. A történet előrehaladtával azonban szép lassan kiderül, hogy az igazi szörnyeteg nem a ház úrnője, hanem annak egyes szolgálói… A rosszmájú pletykákon pedig az sem segít, hogy a korszakban a mai szemmel nézve legegyszerűbb betegségeket sem igazán tudták meggyógyítani, így a vár szolgálói közül ily módon is sokan odavesztek.
Sosem ismertem olyan gazdag embert, aki ne akart volna még gazdagabb lenni – mondja a grófnő nevetve, de a hangja tompán cseng.
Báthory Erzsébet rehabilitációja a szórakoztató irodalomban
A fülemüle kastélya véleményem szerint arra tesz kísérletet, hogy a Báthory Erzsébet halála után szárnyra kapó, és azóta sokszor tényként kezelt, ám minden valóságot nélkülöző legendákat lerombolja. A Vérgrófnő néven is elhíresült Báthory egy olyan korban (16-17. század) vált befolyásos emberré, amikor egy nő számára hallatlanság volt földdel és vagyonnal rendelkezni. Az azóta is keringő mendemondák a szűz lányok véréről viszont sokkal érdekesebbnek tűnnek a köznyelvben, mintsem hogy valójában elgondolkodjunk azon, hogy ennek ténylegesen mennyi valóságalapja lehetett.
Sonia Velton regényének nagyszerűsége amellett, hogy kísérletet tesz Báthory Erzsébet rehabilitációjára a szórakoztató irodalom keretein belül az, hogy remekül dolgozik a hangulatkeltéssel. Olvasás közben sokszor olyan érzésem volt, mintha egy ódon, sötét, nyirkos helyen lennék, ahol senki sem véd meg. A történet viszont pont ennek az ellentétes irányba tart: Báthory Erzsébet okítja, műveli a rábízott leányokat, és a felügyelete alatt mindig rendnek kell uralkodnia. A veszély nem az úrnő, hanem annak szolgálói felől érkezik, akik amolyan kiskakas a szemétdombon mentalitással igyekeznek a hatalom látszatát kelteni, amely demonstrálásához a kegyetlenkedést sem vetik meg.
A fülemüle kastélya végkifejlete viszont egy olyan csavart rejt, amely hihető is, meg nem is. Az elterjedt legendákhoz képest sokkal szofisztikáltabb, sokkal emberibb. Számomra viszont pont ez tetszett a lezárásban, hogy egy olyan történetből sikerült egy viszonylag hétköznapi mesét írni, amely a valóságban sokkal elrugaszkodottabb és hihetetlenebb, így pedig egy fiktív történetben kap a csejtei várúrnő némi feloldozást az évszázados, alaptalan pletykákból.
Kiknek ajánlom?
Ha szereted a történelmi fikció műfaját, akkor mindenképpen ajánlom. Amennyiben érdekelnek a női sorsok, történelmi személyek, akkor is jó választás lehet A fülemüle kastélya, pont a fiktív környezetbe ágyazott, de mégis földhözragadt álláspontja miatt.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Egy kegyetlen hírű asszony, akinek meg kell küzdenie az igazságért egy kíméletlen, férfiak uralta világban
Az árva Borókának el kell hagynia a Kárpátok lábánál megbúvó kis házat, amelyben az őt felnevelő férfival lakik, hogy a hírhedt grófnő, Báthory Erzsébet udvarában szolgáljon.
Boróka retteg a szigorú özvegytől, akiről azt híresztelik, hogy hajadonokat gyilkol. A kastélyban váratlanul halálos kórság üti fel a fejét, a grófnő pedig – mit sem törődve a közte és a szolgálólány közötti társadalmi rang adta akadályokkal – különös figyelmet szentel a fiatal lánynak, és törékeny kapcsolat szövődik közöttük.
A kastély fölé azonban sötét fellegek gyűlnek: hatalmas erők szövetkeznek Báthory Erzsébet ellen, akinek vagyonára többeknek is fáj a foga. Vajon kiben bízhat meg a legközelebbi bizalmasai közül? S vajon elárulja-e Boróka az úrnőjét, amikor megtudja, ki is ő valójában…