Ella háborúja címmel jelent meg Bagó Tünde II. világháborús regénye, melyben egy fiatal feleség mindennapi megpróbáltatásai kerülnek középpontba. A háború legsötétebb óráiban azonban Ella agya mégsem a nemzet jövőjén jár, hanem egy titokzatos idegen férfin. Sorsok és nézőpontok a második nagy világégés alatt.
Tudatából kizárta a háborút, a kórházi munkát, és azt a szorongató érzést, amely az életével kapcsolatos tehetetlensége miatt növekedett benne.
Ella háborúja
Lukas és Ella Neumann egy Singen nevű, a svájci határ mellett fekvő kisvárosba menekülnek a II. világháború alatt, ahol a férfit kórházigazgatónak nevezik ki. A nő szakmája szerint restaurátor, ám mivel háború van, így munkanélküliként igyekszik támogatni a férjét, aki szinte minden percét a kórházban tölti. Új lakhelyükön csodás kilátás nyílik a Hohentwielre, melyen egy ősi vár romjai terjeszkednek. Ella egy nap fényt fedez fel a lezárt várromok körül, és elindul felfedezni annak forrását, amikor a helyi tisztelendőbe fut bele az erdei úton, aki letessékeli a nőt a hegyről az éjjeli órákban, mondván az nem biztonságos nemhogy egyedül, de főleg nőként.
Ella később visszatér, és egy jóképű idegennel, Felixszel találkozik, akinek felfedi a náciellenes nézeteit, és a legfőbb vágyát, hogy a háború mihamarabb érjen véget. Mindeközben az 1944 nyarán játszódó cselekmény mellett egy Mark nevű amerikai fiatalembert ismerhetünk meg a párhuzamos fejezetekben, aki 1995-ben utazik Singenbe, hogy a nagyapja által lebombázott város előtt vezekeljen.
Az egyén és a kollektív összecsapása
Ha a II. világháborúra gondolok, akkor a szörnyűségek mellett mindig az jut eszembe, hogy a kisembernek kellett a legtöbbet feladnia azért, mert néhány ember nem fért a bőrébe, és kénytelen volt háborúsdit játszani. Nem létezett a biztonság fogalma, nem létezett a kinyitom a hűtőt, és azt eszek, amit akarok, vagy leugrom a boltba, és bevásárolok. Ha elszakadt a ruha, a cipő, nem volt honnan újat venni. Németországban pedig kettős játékot is kellett játszani az aki nincs velünk, az ellenünk van ideája miatt. Az Ella háborúja főhőse pedig ebben a környezetben egy igencsak önző, nyafka fruskának tűnik, akinek miközben a férje erején felül próbálja ellátni az orvosi feladatait, egy idegen férfival kacérkodik, és azért panaszkodik, mert nem tud a művészetekkel foglalkozni.
Véleményem szerint ez a könyv teljesen mást tud adni minden generációnak, aki kézbe veszi. A mai világban úgy érzem, hogy a kollektívről az egyénre csusszant át a fókusz, valósítsd meg magad, az lehetsz, aki csak akarsz lenni, mindenki a saját szerencséjének kovácsa, és így tovább. A közösségi összefogás pedig egyre ritkább, elképzelhetetlen mértéket öltött a bizalmatlanság, és talán a paranoia is abban a korban, amikor újabb elmeroggyant vezetők unják a banánt, és töprengnek azon, hogy a háborúsdi egészen jó elképzelésnek tűnhet az unalmas kis világukban.
Ezzel pedig csak arra akartam kilyukadni, hogy nem igazán tudtam elítélni Ellát, akinek tény, hogy sokkal egyszerűbb sors jutott a háború alatt, mint az emberek jelentős hányadának, a kompromisszumkészsége pedig mintha nem létezett volna, de mai szemmel olvasva mégis árnyaltabbnak éreztem a karakterét, mint amilyen első blikkre tűnhet.
Egy ilyen helyzetben bűnösök vagyunk mind
Számomra a regény tanulsága a legvégén található, amikor Ella arról beszél, hogy vezekel a tetteiért, vagyis azok hiányáért. Itt pedig visszautalnék azon tettekre, vagy hiányukra a mai korból nézve, amikor tudjuk, hogy vannak helyzetek, amikor az ember nem képes átlátni azt, amiben benne van. Vagy amikor egy kicsit önzők vagyunk, amikor elméletileg nem szabadna. De végtére is gyarló emberek vagyunk mind, vágyakkal, érzésekkel, álmokkal, és különböző elvekkel. A regény egy olyan időszakban játszódik, amiben a háborút mindent felülírt, a regény pedig olyan karaktereket vonultat fel, akik több oldalról is bemutatják az emberek küzdelmeit.
Picit lassan indult be a történet, ami alapvetően egészen rövid, így felesleges üresjárat nem is maradt benne, és könnyen olvastatja magát, még ha a ’95-ös fejezetek engem személy szerint teljesen hidegen is hagytak. A II. világháborús történetektől egy picit tartok, de az Ella háborúja fő fókusza véleményem szerint nem kifejezetten ezen, hanem az emberi sorsokon és a karakterfejlődéseken van.
Összegzés
Az Ella háborúja 1944-ben játszódik Singenben, a svájci határ mellett fekvő német kisvárosban, és a kórházigazgató feleségének történetét meséli el. Az unatkozó, nyafka Ella helyzete szignifikánsan jobb, mint az emberek nagy részéé, ahol pedig nincs probléma, ott is kreál néhányat. Ahogy halad előre a történet, úgy árnyalódik a kép, és úgy rajzolódnak ki nemcsak Ella, hanem a többi szereplő motivációi is. A regény végére pedig egy teljesen új nézőpontot kap az olvasó.
Noha a II. világháború alatt játszódik az Ella háborúja, mégis inkább sorsregénynek mondanám, mintsem világháborús történetnek. Sokkal fontosabbak a karakterek, a hátterük, a motivációik, és a köztük változó dinamika, mintsem a háborús események. Utóbbi kétségtelen, hogy olyan helyszínt teremt, ahol az általunk ismert szabályok teljesen átrendeződnek.
Tény, hogy nem az a könyv, ahol folyamatosan lerágod az összes körmöd az izgalomtól. Inkább az a könyv, ami még jó ideig a fejedben jár olvasás után, és akaratlanul is hálát adsz, hogy a jelenben élsz, nem pedig egy világégésben.
Kiknek ajánlom?
Természetesen jó szívvel ajánlom a háborús regények kedvelőinek. Azonban a hozzám hasonlóan inkább a sorsokon, életutakon elgondolkodni szerető olvasóknak is érdemes kézbe venni. Ha olvastad, a tanulság és a véleményed nem feltétlenül lesz hasonló, de azt hiszem, ez az egyik szépsége az Ella háborújának.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.
A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett.
Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében.
A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.
Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja. Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?