Az Evelyn hét férje egy igazán ikonikus olvasmánynak tűnt: a booktok ettől a regénytől zeng évek óta, Taylor Jenkins Reid pedig a Daisy Jones & The Sixszel lopta be magát a szívembe. Evelyn hét férjének története azonban nálam mégsem durrant akkorát, mint vártam – ettől függetlenül viszont egy elég kellemes olvasmány volt.
Mindig eltöprengek azon, hogy bizonyos dolgok egyszerre lehetnek igazak és hamisak, hogy az emberek egyszerre lehetnek jók és rosszak, hogy valaki szerethet csodásan önzetlenül, miközben végletesen önző.
Evelyn hét férje
Az Evelyn hét férje egy fiktív memoár, melyben Evelyn Hugo, Hollywood nyugdíjas sztárja meséli el az életét egy ismeretlen újságírónak. Első blikkre nem tűnik túl izgalmasnak, és bevallom, olyan 50 oldal után félre is tettem, mondván semmi extra, majd később kézbe veszem. Néhány hét elteltével úgy gondoltam, hogy adok neki még egy esélyt, mert iszonyatosan érdekelt, hogy mire fel ez a hihetetlen hype. Nem mondom, hogy akkora élmény volt, mint az Addie LaRue láthatatlan élete vagy az Akhilleusz dala, viszont ettől függetlenül valamilyen szinten mégis beszippantott, és kellemes olvasmány volt.
Evelyn Hugo az ’50-es években kezdett feltörni a hollywoodi csúcsra, sokkal inkább a kinézete, mint a tehetsége miatt. Az adottságait pedig maximálisan kihasználta a nehéz sorból származó lány, első házassága például üzleti alapon köttetett. A filmes ranglétra megmászása nem volt egyszerű, még úgy sem, hogy Hollywood és a világ csaknem összes férfija a bombázó lábai előtt hevert.
Ugyanis Evelyn hét férjének többsége csak átverés volt: Evelyn mindvégig egyetlen nőt szeretett. A könyv fókusza pedig lényegében a wlw, azaz woman loves woman tematika, ami szerintem az LMBTQ regények sorában egy üdítő változatosság – legalábbis a magyarul megjelent, és általam eddig olvasott kötetek között.
Senki sem csak áldozat vagy győztes. Mindenki valahol a kettő között van. Azok, akik telikürtölik a világot azzal, hogy ők ide vagy oda tartoznak, csak becsapják magukat.
A tökéletes élet, a csillogás, és ami mögötte van
Tulajdonképpen az Evelyn hét férje számomra azért volt érdekes, mert mintha a fiktív híresség nagyon is emberi oldalát mutatta volna be. Gyarló, esendő, akaratos, ám mégis a szerelmét középpontba helyező nő. Ettől függetlenül számomra mégis valamilyen szinten semleges maradt a karakter, és szerintem ezért sem éreztem kimagasló regénynek. Mert egészen egyszerűen egyik szereplő sem került igazán közel hozzám, egyikükkel sem tudtam igazán azonosulni.
Evelyn számító természete tőlem távol áll, ahogyan a szelíd Celiáé is, csak úgy, mint a végletekig kompromisszumkész Harryé. Ettől független az a közösség, melyet létrehoztak, és ahogyan kijátszották a kor homofób közegét bámulatos volt. A végén pedig egy titokra derül fény, ami sejtésem szerint katartikusnak kellett volna legyen, viszont nálam elmaradt a hatás.
Az Evelyn hét férje, ha a regényt nézem, akkor azt tudom mondani, hogy egy kellemes, szórakoztató olvasmány, és pontosan azt adja, amiért a hasonló könyveket kézbe veszem. Ha a magyar változatot nézem, akkor őszintén szólva a fordítás mintha akadozna, és szinte végig olyan érzésem volt, hogy angolul jobban jártam volna vele. Számomra a regény teljes egészében hihetetlennek tűnt, hogy sem a fordító, sem a szerkesztő, sem a korrektor mintha nem ismerné Louisa May Alcott klasszikusát, a Kisasszonyokat (Little Women), melyet végig Kis nők címen szerepeltetnek.
Összegzés
Összességében úgy gondolom, hogy az Evelyn hét férje abból a szempontból mindenképpen kiemelkedő olvasmány, hogy Hollywood árnyoldalát mutatja be. Hogy az emberek egymást tapossák el néhány perc hírnévért, hogy a lényeg az, hogy kit kivel fotóznak le. És hogy emberek képesek házasságot kötni pusztán üzleti alapon, hogy a közönség érdeklődését megvegyék, eladják a filmet, esetleg ez Oscart is hozzon. Alapvetően kissé naiv vagyok, de a könyv után el tudom hinni, hogy a valóságban, napjainkban is köttetnek ilyen üzletek. Mert a hírnévért, a pénzért, és a csillogásért sokan mindent feláldoznának.
És ezzel szemben elég egy rossz mozdulat, és máris számkivetetté válhat a legünnepeltebb híresség is, avagy cancel culture a valóságban, még az online világ megjelenése előtt. Engem ez a része, gondolatmenete jobban megérintett a könyvnek, hogy mennyire hamis ez az egész. És tulajdonképpen valamilyen szinten mára azt is megtanultam, hogy a mi, hétköznapi emberek világa is ilyen pepitában.
Attól függetlenül, hogy olvastatja magát a regény, és olvasás közben semmilyen katartikus élményem nem volt, mégis azt gondolom, hogy inkább a felmerülő morális kérdések lehet a nagyszerűsége az Evelyn hét férjének.
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki kedveli a memoárokat, még ha fiktív karakterekről is szólnak. Úgy gondolom, hogy egy kellemes kikapcsolódást ad a könyv, részben pedig azért elgondolkodtat arról, hogy mennyivel több szabadsága van az embereknek manapság. Az LMBTQ-regények rajongóinak kihagyhatatlan, csak úgy, mint a wlw-t szeretőknek is. Taylor Jenkins Reid nem véletlen annyira felkapott TikTokon, habár számomra pont a nagy hype rontotta az Evelyn hét férje hatását, olvasásélményét, sokkal többet vártam a regénytől.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Egy szédítő hollywoodi karrier. Egy mélyen eltemetett titok. A legendás, de teljes visszavonultságban élő világsztár, Evelyn Hugo évtizedek óta először hajlandó interjút adni. A döntésénél már csak a választása meglepőbb: ragaszkodik egy fiatal, ismeretlen újságírónőhöz, Monique Granthoz. Miért pont neki jut ez az álomlehetőség? Aztán Evelyn emeli a tétet. Mert a szimpla sztárinterjú helyett sokkal többet ajánl. Mindent. A teljes igazságot csillogóan botrányos életéről. Semmit sem szépítve és semmit sem elhallgatva.
Ahogy elkezdődik a munka, az újságírónő nemsokára sejteni kezdi: valamilyen módon összefonódik saját sorsa és Evelyn múltja. Ám ennek a titoknak nagy ára van. Szerelmek, végzetek, barátságok és árulások, aztán egy elképesztő csavar – ez a szenvedély és az életbölcsesség letehetetlen regénye.