2024-es könyvfesztiváli újdonságok, amiket várok • 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kívánságlista

A könyvek fütyülnek rá, hogy ki olvassa őket, vagy hogy olvassák-e őket egyáltalán. Számukra minden olvasó egyenlő, őt, a királynőt is beleértve. Az irodalom, gondolta, egyfajta nemzetközösség, a könyvek: köztársaság. “Az egészről a kutyák tehettek.” Amikor az angol királynő corgijai megtámadnak egy mozgó könyvtárat, őfelsége kötelességének érzi, hogy kikölcsönözzön egy könyvet. Bár az első olvasmány nem nyeri el a tetszését, hamarosan visszajáró vendég lesz Mr. Hutchings furgonjánál, összebarátkozik a konyhán dolgozó Normannal, és felfedezi, hogy az olvasás sokkal izgalmasabb, mint a különböző protokoll-látogatások, előkelő fogadások és a miniszterelnöki meghallgatások. Újdonsült szenvedélye nemcsak a palota, de az egész ország életére hatással lesz, ezért az udvar összefog, hogy leszoktassák őt különös hóbortjáról. A királynő olvas egy sok humorral elmesélt, elbűvölő történet az olvasás erejéről, amely még a politikát is képes felforgatni.

A 13. század elején, a Bánk bán-ból és az Aranybulláról ismert korban, II. András uralkodásának idején járunk, amikor az idegen befolyás ellen lázadó magyar nemesek megölik Gertrudis királynét. De mi van, ha a gyilkosság oka nem az, amit a gyilkosok sikerrel próbáltak elhitetni az utókorral? Mi köze lehet mindehhez a katharoknak, a Vatikán által eretneknek bélyegzett és tűzzel-vassal üldözött vallási mozgalom tiszta szívű tagjainak, akik talán a Szent Grált őrizték és őrzik, akiknek talán a templomosok, majd a rózsakeresztesek az utódaik? Kik voltak, hányan voltak, és mit akartak a katharok Magyarországon? Bíró Zsófia misztikus történelmi regénye Gertrudis rendkívüli sorsát követve helyezi egészen új megvilágításba a királyi udvar véres belső harcait és az egész országot megrázó királyné-gyilkosságot.

Ann Rule, a New York Times #1 bestsellerszerzője együtt dolgozott, majd éveken át levelezett a később sorozatgyilkosként elítélt Ted Bundyval, így olyan közelről ismerte, mint talán senki más e világon. Magyar nyelven először olvasható kötete a true crime műfajának igazi klasszikusa!

A fiatal édesanya és bűnügyekkel foglalkozó író, Ann Rule egy seattle-i krízisklinika segélyvonalánál 1971-ben megismerkedett egy sármos és tehetséges kollégával, akivel az jszakai ügyeletek alatt rengeteget beszélgettek, és végül barátok lettek. A fiatalembert Ted Bundynak hívták. Az élet hamarosan másfelé sodorta őket, de a következő években is kapcsolatban maradtak egymással, még akkor is, amikor Bundyt később gyilkosság gyanújával börtönbe zárták.

A Ted Bundy: Az idegen mellettem első, 1980-as megjelenése óta szerepel a külföldi bestsellerlistákon. A kötetet többször újra kiadták, és ilyenkor a szerző kiegészítette a történetet az addig eltelt idő eseményeivel. Az eredmény pedig egy megrázó és ijesztő beszámoló nemcsak arról, hogy Ted Bundy miként végzett bizonyítottan 36 nővel – és feltehetően még több tucattal -, hanem arról is, hogy soha nem tudhatjuk igazán, mi rejtőzik a másik ember maszkja mögött. Ann Rule tökéletes egyensúlyt teremtve váltakoztatja saját, megkapóan őszinte és figyelemre méltóan önreflexív nézőpontját a profi bűnügyi riporterével, hibátlanul megrajzolva ezzel a történelem egyik legveszélyesebb és egyben lekarizmatikusabb sorozatgyilkosának portréját.

Budapest, 1925. október: egy fiatal férfi testét halásszák ki a Dunából a Ferenc József híd melletti hidroplánállomás deszkái közül. A férfi fél arca hiányzik, a brifkóját ellopták, úgy tűnik, rablógyilkosság áldozata lett. Vagy mégsem? Az ügy felderítése során Márzay Ottó detektívfelügyelő megjárja a fővárosi művészvilág magasságait és a nyomornegyedek mélységeit. Ahogy egyre beljebb gázol a csillogó mocsokba, úgy jön rá, hogy valami sokkal nagyobb van a háttérben, amivel senki sem számolt. Valami, ami az egész nemzet sorsára hatással lehet. De vajon időben közbe tud-e avatkozni?

Az Intermezzo középpontjában egy testvérpár áll, Peter és Ivan Koubek, akik nem is lehetnének egymástól elütőbb egyéniségek.

Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd. Magabiztos, kompetens, lehengerlő. De apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és nem boldogul a párkapcsolati bonyodalommal, amibe belenavigálta magát. Napjai két nagyon eltérő nő vonzásában telnek: Sylvia Peter régi első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, Naomi pedig egyetemista, aki egyelőre mindent brahira vesz.
Peter öccse, Ivan huszonkét éves, és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus, nagyszájú bátyjának tökéletes ellenpárja. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul.

A két testvér élete – és szeretteiké is – új szakaszba ér: vágyak, kétségek és lehetőségek őrlik fel őket. Rá kell jönniük, mennyit bír el az élet, mennyit bírnak el ők maguk.

“Minden siker és kudarc középpontjában olyan elvek állnak, amelyek biztosítják a kiválóságot. Ezek a törvények alapozták meg a meteorszerű felemelkedésemet, és ezek fogják táplálni az önökét is.”

A “The Diary of a CEO” a világ egyik legnépszerűbb podcastja, amelynek házigazdája, a Botswanában született Steven Bartlett 25 éves korára vált milliárdos vállalkozóvá. A kiemelkedően sikeres befektetési és marketingszakember a vezetői és személyes kiválóság 33 alapelvét osztja meg velünk könyvében.

A frappánsan megfogalmazott és számos esettanulmánnyal logikusan alátámasztott törvények a pszichológiában és a viselkedéstudományban, illetve a saját, valamint a világ legsikeresebb vállalkozóinak, művészeinek, íróinak és sportolóinak személyes tapasztalataiban gyökereznek. A lebilincselő olvasmány nemcsak az üzleti életben, hanem mindennapjaink során is hasznos útmutatóul szolgálhat.
“A CEO-k új típusa meghódítja az üzleti világot. A harsány, melldöngető, magukat tévedhetetlennek beállító vezetők helyét egyre inkább olyanok veszik át, akik beszélnek az érzelmeikről, a kíváncsiság hajtja őket, és szívesen fejlesztik önmagukat… és ennek a forradalomnak az élén Steven Bartlett áll. Az Egy CEO naplója nélkülözhetetlen társa minden olyan vezetőnek, aki kész elfogadni a kihívást, és mutatni nekünk az utat a következő korszakba.” – Simon Sinek, a The New York Times bestsellerírója, a Kezdj a miérttel! és a Végtelen játék szerzője

“Steven Bartlett látszólag leküzdhetetlen akadályokon át vált hihetetlenül sikeres sorozatvállalkozóvá. Közben értékes leckéket tanult arról, mennyire fontos, hogy a másoktól különböző, a megszokottól eltérő úton induljon el a győzelem felé. Tapasztalatait gyakorlati törvényekbe foglalta, amelyek kihívás elé állítanak bennünket, de egyben utat is mutatnak kíméletlenül versengő világunkban.” – Robert Greene, A kiválóság hatalma című bestseller szerzője

New York állam északi részén található a Dutchman’s Creek, amely az Ashokan-víztározóból ered. A meredek partú, gyors sodrású folyó a remek horgászat mellett azonban ígér valami mást is, ami túl fantasztikus ahhoz, hogy igaz legyen.
Amikor Abe és Dan, két özvegyember, akik egymás társaságában és a horgászat iránti közös szenvedélyükben találtak vigaszt, hallják a pletykákat a vízről, és arról, hogy lehet benne valami, ami gyógyír mindkettőjük veszteségére, csak legyintenek rá, mint egy újabb horgászmesére.

A férfiak azonban hamarosan egy olyan mély és régi történetbe keverednek, mint maga a víztározó. Ez a történet sötét paktumokról, rég eltemetett titkokról és egy titokzatos alakról szól, akit úgy ismernek: a Horgász. Abe és Dan szembesülni fog mindazzal, amit elvesztettek, és azzal az árral, amit meg kell fizetniük, hogy visszaszerezzék.

John Langan különös hangulatú regénye a gótika és a horror, a mítosz és a valóság keveréke, mely 2016-os megjelenését követően méltán kapta meg a Bram Stoker-díjat.

2059-ben járunk, a Scion Köztársaság két évszázada radikálisan kampányol minden és mindenki ellen, ami szerintük természetellenes. Európa több nagyvárosát sikerült uralmuk alá hajtaniuk. Paige Mahoney Londonban él, magas posztot tölt be a szervezett bűnözés világában, egy Hét Pecsét nevű sejtben. Paige álomjáró, vagyis egy ritka, félelmetes hatalmú látnok. Behatol mások tudatába, így szerez értesüléseket. Az alvilág egyik könyörtelen vezérének, a Fehér Béklyózónak a jobbkeze. A Scion Köztársaság törvényei szerint az álomjáró már a puszta létével is bűncselekményt, mégpedig hazaárulást követ el.

Paige-et letartóztatják, és olyan hatalmasságokkal találkozik, akik még a Scion vezetőinél is elvetemültebbek. Fogvatartóinak terveik vannak vele a ritka, különleges képességei miatt. Paige-nek minden erejét mozgósítania kell a túlélésért, a kiszabadulásért. Az ellenségeiben kell megbíznia.
Samantha Shannon regénye aprólékos világépítésével és bátor, egyedülálló hősnője révén tűnik ki a hasonló könyvek közül. Lassan izzó románc, amely “egyszerre zabolátlan és megható” (NPR).

Samantha Shannon napjaink egyik legsikeresebb fantasyszerzője. A Csontszüret egy hétkötetes regényfolyam első könyve. Eredetileg 2013-ban látott napvilágot. A megjelenése után tíz évvel szerzője jelentősen átdolgozta és kibővítette.

“A férfi először az előszobába megy, hosszan kotorászik a gardróbba beakasztott tollkabátja zsebében, a tenyerébe rejti, amit keresett, a konyhában tölt magának egy tekintélyes adag Remy Martint, magára kapja a nappaliból nyíló wellness-szoba fogasán lógó köntösét, és kióvatoskodik a deres éjszakában vacogó hatalmas terasz sarkában pöffeszkedő, hétszemélyes jakuzzihoz.

Beleereszkedik a bársonyosan meleg vízbe, maximálisra állítja a fúvókák teljesítményét, kortyol egyet a konyakból, és kinyitja a tenyerét, hogy végre zavartalanul megvizsgálhassa a zsákmányát.
Közönséges fekete bőr karkötő, egy horgonyt formázó fémcsattal a tetején.

Óvatosan végigsimít az apró fémhorgonyon, ott, ahol egy szabad szemmel alig látható vérpettyet vesz rajta észre, lassan a szájához emeli az ujját, és a nyelve hegyével finoman megérinti.

Áramütés. Hirtelen ott van újra a nádasban.

Érzi a rothadó tőzeg tolakodó szagát, miközben mind beljebb hatolt az érintetlen sűrű aljnövényzetben, érzi a száraz nád pengeszerű apró vágását a kézfején, amikor a testet vonszolta, érzi a tüdejébe áramló jéghideg levegőt, mintha megannyi gombostű fúródna a tüdőhólyagocskákba, és igen, újra érzi a vér ízét.
Azt a semmihez sem fogható fémes-édes ízt.

Nem akar sietni. Ki akar élvezni minden pillanatot. És pontosan tudja, hogy újra meg akarja tenni.”

Balatoni diszkó, egy sötét februári éjjelen. Egy fiatal lány összeveszik a barátjával, és egyedül indul haza a kihalt utcán. Nemsokára azonban egy autó áll meg mellette. Amikor a lány felismeri a sofőrt, megkönnyebbül. Ekkor még nem sejti, hogyan ér véget ez az éjszaka…

Kardos Júliát, az évek óta magányosan élő nyomozót hosszú ideje kísértik a démonai. Ám ahelyett, hogy szembenézne velük, a munkába és az alkoholba menekül. Amikor azonban egy fiatal lány holttestére bukkannak a téli Balatonban, Kardos megfogadja, hogy megtalálja a gyilkost. A szálak egy jómódú családhoz vezetnek, ahol a jólét és a tökéletesség látszata mögött sötét titkok rejtőznek. De vajon sikerül a versenyfutás az idővel, és elkapja a gyilkost, mielőtt az újra lecsap?

Új kiadásban jelenik meg Magyarország egyik legnépszerűbb krimiszerzőjének első regénye, a Balatoni krimik első darabja. Bónuszként pedig belekerült a kötetbe Kardos Júlia két korábbi esete is. A Paranoia és a Halj meg karácsonykor című elbeszélések az izgalmas bűntények felderítése mellett betekintést nyújtanak a nyomozónő tragikus múltjába is.

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS

A hatalmas TikTok-siker után végre magyarul is olvasható a nemzetközi bestseller!

Vadász és préda.
A sors egymásnak rendelte őket.

Ilyában évtizedek óta csak az Eliteket tűrik meg. Amióta a király kihirdette, hogy minden Átlagost száműzni kell a birodalomból, bűnnek számít, ha valakinek nincs természetfeletti képessége.

Paedyn Átlagos, gyerekkora óta az életét kockáztatja azzal, hogy a város nyomornegyedében bujkál, és Látnoknak adja ki magát. Egy nap tudtán kívül megmenti Kait, Ilya egyik hercegét, majd arra kényszerítik, hogy részt vegyen egy könyörtelen viadalon, aminek az egyedüli célja, hogy az Elitek fitogtathassák az erejüket. A lányra nemcsak a nála jóval tapasztaltabb ellenfelei jelentenek veszélyt, hanem a herceg iránt egyre erősödő érzései is…

A trilógia második része 2025 első felében jelenik meg.

Amikor meghívást kaptam az Ausztrál Krimiírók Társaságának fesztiváljára a helyi Orient Expressz, a Ghan fedélzetére, reménykedtem benne, hogy az utazás némi inspirációval szolgál majd a következő könyvemhez. Ezúttal regényt akartam írni – elég volt az egymást gyilkoló hús-vér emberekből. Sejthetitek, hogy nem így sült el a dolog.

A fesztivál vendéglistája a krimiirodalom krémjéből állt. Ott voltam én, a debütáló szerző, aztán egy fickó, aki helyszínelős krimiket ír, egy legendás bestseller író, meg egy nő, aki jogi krimikben jártas, egy másik, aki pszichothrillerekben, valamint egy szépirodalmi nagyágyú. Ám amikor egyikünket meggyilkolják, a vonaton utazó írók – velem az élen – azonnal nyomozókká válnak. Együtt csak sikerül megoldanunk egy bűnügyet. Elvégre nemcsak a megoldásban vagyunk profik, hanem az elkövetésben is.

De hogyan lehet kideríteni, ki a gyilkos, ha az összes gyanúsított tudja, hogyan ússzon meg egy gyilkosságot?

Ernest Cunningham, A családomban mindenki gyilkos felejthetetlen elbeszélője visszatér, hogy a dermesztő hideg után ezúttal a sivatagi forróságban eredjen egy újabb gyilkos nyomába.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS

“Emlékezni fognak rám. Jelentése lesz az életemnek.”

Velence, 1704: pompa, bálok és csillogás. Ám a városnak van egy másik arca is: nyomor, betegség és kétségbeesés. Az Ospedale della Pietában nap mint nap nem kívánt lánycsecsemőket helyeznek el egy apró falrésen keresztül.

A nyolcéves Anna Maria csak egy a háromszáz lány közül, akik az árvaház falai között nőnek fel, de tudja, hogy nagyságra hivatott. Megszállott és tehetséges, küldetése, hogy Velence legnagyobb hegedűművésze és zeneszerzője legyen.

De milyen esélyei lehetnek egy árva lánynak? Amikor Antonio Vivaldi, a maestro sztárnövendékének választja, Anna Maria tudja, mindent meg kell tennie, hogy a zseniális, de nehéz természetű ember kedvében járjon. Ám ahogy Anna Maria csillaga egyre magasabbra emelkedik, és azzal fenyeget, hogy túlszárnyalja mentorát, az álom, amelyért oly céltudatosan és kíméletlenül küzdött, veszélybe kerül…

Velence bűzös csatornáitól a pompás palotákig – történet egy nő fékezhetetlen ambíciójáról, veszteségről és diadalról, valamint arról, hogy kire emlékezünk, és ki vész a feledés homályába…

1898-ban járunk. Az Osztrák-Magyar Monarchia Sissi temetésére készül, Ferenc József pedig kézhez kapja az általa gyűlölt kiadványt, az Éjféli Rémmondó legújabb számát. A lap olyan hátborzongató lényekről ad hírt, amelyek a legtöbb esetben a képzelet szüleményei. Ám vannak olyan teremtmények, amelyek valósak és veszélyesek: az éj leple alatt emberekre vadásznak.

A Fausztusz család megbízatása évtizedek óta az, hogy ezeknek a nyomában legyen, és vigyázzanak, ne derüljön fény a létezésükre. Hűséget fogadtak a császárnak, ám ez a hűség most megtörni látszik. Levente, a legifjabb Fausztusz bármire képes lenne, hogy gyógymódot találjon édesanyja rejtélyes betegségére, még akár arra is, hogy lepaktáljon természetfeletti erőkkel.

Eközben Lili, a húga, akire elrendezett házasság vár, olyan sorsfordító titkot tud meg, mely szökésre készteti. A Fausztusz családnak nem csupán a jelenét, de a múltját is ködbe burkolt történések szegélyezik. Mindeközben Lőrinczi Hedvig, egy talpraesett lány, akinek fogalma sincs arról a világról, amelyet Fausztuszék rejtegetnek, egyetlen dologra vágyik, arra, hogy olyan szabadon élhessen, mint eltűnt nagyanyja, akit halottlátó szeánszai miatt mindenki sarlatánnak nevezett. Hedviget, a lázadó természete azonban bajba sodorja, s hamarosan egy szigorú bécsi intézetben találja magát. E fiatalok sorsát pedig mintha egy láthatatlan kéz összefonná. Vannak, akik az igazságot keresik, és vannak, akik elfedik azt. A két világ határán pedig ott magasodik az esztergomi bazilika, amelynek mélységes titka mindannyiuk életét felforgatja.

Írország az 1980-as évek második felében. A lakosságot recesszió sújtja, az egyre növekvő munkanélküliség következtében sokan elhagyják a hazájukat. A tinédzserek egy része a sportban látja a kitörési lehetőséget, és többen is próbálnak bekerülni a jónevű Highfield gimnáziumba, melynek legendás úszótanára, Maurice McQueen egyenesen a legnagyobb világversenyekre neveli ki a tehetségeket. A nemzetközi sikerek mellett arról viszont már mindenki mélyen hallgat, hogy McQueen az edzések után nem egy lányt szexuális együttlétre kényszerít.

Amikor egyikük öngyilkosságot követ el, és a boncolás során kiderül, hogy terhes volt, az események végzetesen felgyorsulnak. Az áldozat legjobb barátnője, Louise Manson az igazság kiderítésének reményében győzi meg anyját, hogy iskolát váltson és a Highfieldbe kerüljön, ahol bár először nehezen illeszkedik be a többiek közé, de jó sporteredményei miatt idővel befogadják. És hamarosan felfigyel rá McQueen is. Ami pedig ezután történik, az nemcsak a lány és társai tanulással töltött éveit határozzák meg, hanem végigkísérik az egész életüket.

Fiona McPhillips bemutatkozó regényében semmi sem hangosabb a bosszúvágynál és az igazság követelésénél. A hallgatás sebei tragikus látlelet egy olyan jelenségről, mely mindmáig sok fiatalt érint, miközben a prózája a Dennis Lehane-i neonoir legjobb elemeiből táplálkozik.

“Úgy mondják, mindenkinek, aki keresztülutazik Átokföldjén, meg kell fizetnie valamivel, és ez bizony nem pusztán a jegy árát jelenti.”

Egyetlen módja van, hogy valaki átjusson a Moszkva és Peking között húzódó Átokföldjén; ha felül a Transzszibériai Expresszre. Ez a vonat egyszerre híresen pompás és hírhedten veszélyes, mégsem szűkölködik soha utasokban, olyan sokan szeretnék megpillantani Átokföldje minden elképzelést felülmúló csodálatos és félelmetes teremtményeit.
A legutóbbi vonatút során azonban valami rosszul sült el, bár úgy tűnik, mintha senki nem emlékezne rá, pontosan mi is történt, még Csang Vej-vej sem, aki pedig egész életét a vonaton töltötte.

Amikor a vonat ismét útra kész, különös figurák töltik meg a fülkéit. Köztük van Maria Petrovna, a gyászoló nő, aki valaki más neve alatt utazik, Henry Grey, a megváltást kereső kegyvesztett természettudós, és az elbűvölő potyautas, Elena, akit valami különösen erős kapcsolat fűz Átokföldjéhez. Vej-vej tudja, hogy jelentenie kellene Elenát, ám megkedveli a lányt, és inkább segít neki a rejtőzködésben. Ahogy a vonat halad, egyre több jel figyelmeztet azonban arra, hogy Átokföldje szabályai megváltoztak, és mind veszélyesebbé válik az utazás. Megbízhatnak-e egymásban az útitársak, miközben a kinti vadon azzal fenyegeti őket, hogy mindnyájukat felemészti?

Az Óvatos Utazó kézikönyve Átokföldjéhez magával ragadó, rejtélyekkel és feszültségekkel teli utazás a steampunk varázslatos világában.

“Vej-vej szipog egyet. Hogy hiányzott neki ez a sok szúrós illat, a vonat nyikorgó mozgása, a régi, ismerős rémület és izgalom, a zaj – oly állandó, hogy már nem is hallja, amíg el nem hallgat. Az utóbbi hónapokban hogy vágyott már a mozgásra, a sebességre! Úgy sóvárgott utána, mint a harmadosztályon az italra a vörös szemű emberek, akik az utolsó cseppeket is kiöntik az üvegből, és elveszi az eszüket, ha már üres. De most, hogy megint mennek, a levegőben is vibrál a feszültség. Hallotta ő a sutyorgást a személyzet között. Túl korai! Túl korai, nem kéne még újra elindulnia a vonatnak; miért nem várjuk meg a telet, biztonságosabb az átkelés a hóban, amikor a föld is álmos a nagy hidegben, és a veszély nem tud a fák közé rejtőzni? Nyáron éber a föld és éhes.”

Cathal Dublinban él, irodában dolgozik. Egy eseménytelen péntek délután nyugtalanság fogja el. Arra gondol, ha másként bánt volna Sabine-nel, egy egész életet leélhettek volna együtt. Hazamegy, csak a tévé van ott neki időtöltésül, és egy üveg pezsgő.
Első pillantásra úgy tűnik, Cathal estéje semmiben nem tér el a megelőzőektől és a rákövetkezőktől – de aztán kiderül, miért különleges ez a nap.

Claire Keegan egészen mívesen mutatja be, hová vezet az empátia hiánya, a kicsinyesség, az önzés.

1901-ben járunk. A fiatal nőt, Nickyt megtámadják, majd egy bálnavadász hajó, az Ormen fedélzetén tér magához, ami talán utolsó útjára indul. A szárazföld messze van, nem létezik más, csak ő, a fagyos óceán és a legénység – és mindannyian akarnak tőle valamit, amit csak ő adhat meg nekik…

Most, több mint száz évvel később, az Ormen roncsa a távoli Izland partjára sodródott. A tervek szerint megsemmisítik, de a kutató Dominique megmagyarázhatatlan vonzerőt érez, hogy dokumentálja a hajó utolsó napjait, még akkor is, ha azok, akik előtte merészkedtek a roncsra, váratlan és megmagyarázhatatlan halállal lakoltak.A hajó fedélzetén Dom előtt feltárul a sötét múlt, ami tele van hazugságokkal, kegyetlenséggel és gyilkossággal – és felfedezése mindent megváltoztat. Mert hamarosan rájön, hogy nincs egyedül. Valami csaknem egy évszázada járja az Ormen emeleteit. Valami, ami bosszúra vágyik…

C. J. Cooke A világítótorony boszorkányai és a Szellemerdő után újra megmutatta, hogy mesterfokon képes a hátborzongató hangulatot szívszorító történetmeséléssel vegyíteni.

Emily Wilde nagyszerű tudós, aki nemrég írta meg a világ első átfogó tündérenciklopédiáját. Kalandjai során a rejtettek számos titkára fényt derített, mint ahogy tudóstársát és korábbi riválisát, Wendell Bamblebyt is leleplezte.

Mert Bambleby nemcsak őrjítően megnyerő férfi, hanem száműzött tündérkirály is egyben, aki mostohaanyja elől menekülve a birodalmába visszavezető ajtót keresi. S amíg nem jár sikerrel, Emily nem áll készen arra, hogy elfogadja a házassági ajánlatát – gyengéd érzései ellenére jól tudja, hogy egy tündért szeretni veszélyes dolog.

Mindeközben Emily új célt is kitűz maga elé: meg szeretné rajzolni a különböző tündérbirodalmak térképeit. A kutatásai előkészítése közben pedig Bambleby ismét bajba sodorja, amikor Cambridge-t megszállják a mostohaanyja által küldött orgyilkosok. Kettejükre új kalandok várnak az osztrák Alpok festői vidékén, ahol Emily szerint Bambleby birodalmának ajtaja is rejtőzhet, melynek megtalálása segíthetne a férfinak megmenekülni családja gyilkos cselszövései elől.

Heather Fawcett nagy sikerű trilógiájának második részében Emilyre ismét nagy veszély vár. Minden erdőben és hasadékban veszedelmes szerzetek leselkednek rá, miközben nemcsak a tündérajtók, de szívének rejtélyes működését is meg kell fejtenie, mielőtt kifut az időből.

A Netflixen is népszerű Royalteen sorozat első része egy modern szerelmi történet régi titkokról, új barátságokról és egy királyi szerelemről, amely nem ismer semmilyen etikettet.

Lena, hogy maga mögött hagyhassa a múltját, Oslóba költözik a családjával. Az új iskolában megismerkedik Karl Johan trónörökössel és nővérével, Margrethe hercegnővel. Amikor a herceg az első órán leül Lena mellé, a lány még nem is sejti, rövidesen mennyire felfordul az élete. Hamarosan tagja lesz a királyi ikrek baráti körének, együtt lógnak, csónakáznak, buliznak. Ahogy azonban Lena érzései a herceg iránt erősödnek, úgy nőnek a kétségei is. A fiú minden mozdulatát egy ország követi, miközben a lányt szinte összetörik múltjának hazugságai. Vajon ez az egyenlőtlen kapcsolat vezethet-e mesebeli happy endhez?

Az ifjú trónörökös egy modern szerelmi történet a hibáinkkal való együttélésről, a félelmek legyőzéséről – és arról, hogy a közösségi média hogyan teszi kockára a féltve őrzött titkokat és a legőszintébb szerelmet.

Lauren J. A. Bear a görög mitológia egyik híres történetét újramesélő regényében az olümposzi istenségek bántalmazóak, közönségesek és rosszmájúak, míg a halandók – általában nők – az istenek halálos cselvetéseinek következményeit szenvedik el.

A halandó Medusza és halhatatlan nővérei, Szthenó és Eurüalé már azelőtt is különlegesnek számítottak az olümposziak családjában, hogy Pallasz Athéné szörnyekké – a Gorgókká – változtatta őket. A halandók világa meg a földi élet elbűvölte s kíváncsivá tette Meduszát és testvéreit, akik keresték a helyüket, ahová tartozhatnak, ezért ellátogattak az emberek közé. Ám hamarosan egy hajmeresztő vetélkedés vészterhes középpontjában találták magukat, és rá kellett ébredniük – sajnos túl későn -, hogy az istenek világában még a szeretet is erőszakos.

Miután Perszeusz lefejezte Meduszát, a történelem elfelejtette, a költők lekicsinyelték a másik két Gorgót, akik sosem voltak többek rémisztő boszorkányoknál, akiket elátkoztak és kárhozatra ítéltek. Szörnyek, de nem szörnyetegek: Szthenó és Eurüalé most először lép elő a homályból, hogy elmeséljék, hogyan élt a három nővér, és miként változtak meg mindannyian, míg megküzdöttek testvériség és egyéniség, mítosz és igazság, bosszúvágy és megbékélés eredendő konfliktusaival. A régi történet újramesélése váratlan befejezést varázsol az ismerős alapanyagból.

Ha találkozol vele, te leszel a következő.
1997 júliusa. April és Eddie friss házasokként egy üdülővárosba tartanak nászútra. Éjszaka rossz helyen kanyarodnak le az autópályáról, és a néptelen fasoron megpillantanak egy stoppos lányt. Csak azután veszik észre a kabátja alól csöpögő vért, hogy már beszállt a kocsijukba. Pár pillanattal később vészesen közelítő fényszórókra lesznek figyelmesek maguk mögött, és a lány elhaló hangjára: Sajnálom! Jön! Sikerül lehagyni az üldözőjüket, azonban mire beérnek utasukkal a legközelebbi kórházba, az meghal.

A pár hirtelen a Coldlake Falls-i rendőrség célkeresztjében találja magát. Az Atticus fasoron ugyanis évtizedek óta gyilkolják a stopposokat, a rendőrök tehetetlenek, és végre akad két szemtanú, akik akár gyanúsítottak is lehetnek. April és Eddie tisztázni akarják magukat, és mivel az ő érdeklődésüket is felkeltik a halálesetek, valamint néhány megmagyarázhatatlan történés, nyomozni kezdenek. Hamarosan kiderül, hogy egy természetfeletti erő lépett működésbe, amely nemcsak a környékre látogató fiatalokra jelent veszélyt, de Eddie és April házasságára, sőt az életükre is.

Simone St. James legújabb regényével ismét megmutatja, hogy nála jobb paranormális thrillereket jelenleg senki nem tud írni. A Gyilkos út a legemlékezetesebb X-akták-epizódokat és Stephen King klasszikusait juttathatja az olvasó eszébe.

Stephen King pályája kezdete óta igazi mestere nemcsak a lebilincselő regényeknek, hanem a rövidebb prózai műfajoknak is. Ennek ellenére jóval ritkábban van lehetőségünk a lélek sötét mélységeiről sűrített formában nyilatkozó, a borzongás klasszikusait megidéző írásait olvasni. Most viszont egy rendkívüli gyűjteményt ad közre, tizenkét olyan novellával, amelyek nagyobb része egészen új – sőt van, ami még soha nem jelent meg -, és kétségtelenül a legjobbak között fogjuk majd emlegetni őket.

“Csak sötéten szereted? Jó. Én is” – írja az utószóban, és a tizenkét elbeszélés valóban az élet sötétebb oldalát tárja fel, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Ugyanolyan tartalmasak, lebilincselőek, ugyanúgy súlyos traumákat dolgoznak fel, és hatalmas élmény olvasni őket, akár a regényeit. A nagy sikerű Cujo folytatásaként íródott “Csörgőkígyók” a gyászoló özvegy férfiról szól, aki Floridába utazik pihenőre, de ahelyett váratlan örökséget kap, miközben rejtélyes kígyótámadások áldozataira derül fény.

A “Két tehetséges suttyó” azt a régóta rejtegetett titkot tárja fel, hogyan szerezték meg tudásukat a címadó férfiak egy különös erdei kiruccanás során. A “Danny Coughlin rossz álmá”-ban több tucat ember élete fordul fel, miközben Danny csak egy gyilkosság áldozatát akarta bejelenteni a rendőrségen egy rémálom hatására.

“Az Álmodók” című írásban egy hallgatag vietnámi állatorvos válaszol egy álláshirdetésre, és megtudja, hogy az univerzumnak vannak olyan szegletei, amelyek legjobb, ha feltáratlanul maradnak.

“A Válaszember” azt pedzegeti, hogy vajon az előrelátás jó szerencsét vagy rosszat jelent-e, és arra emlékeztet, hogy az elviselhetetlen tragédiák sújtotta élet mégis mindig értelmes lehet. És még sorolhatnánk a változatos ötleteket. Elbeszélések a sorsról, a halandóságról, a szerencséről, a jelenkorról és a valóság gyűrődéseiről, melyekben bármi megtörténhet.

King azon képessége, hogy egyszerre döbbentse és rémítse meg olvasóját, illetve hozzon vigaszt neki, továbbra is felülmúlhatatlan. Saját bevallása szerint azért ír, mert általa “magunk mögött hagyhatjuk a hétköznapi életet”, és az olvasó biztos lehet abban, hogy a Csak sötéten szereted lapjain újra és újra érezni fogja ezt az örömet.

Amikor a nyugdíjas Grace Winters, az egykori matematikatanár egy ezer éve nem látott barátjától megörököl egy lerobbant ibizai házat, úrrá lesz rajta a kíváncsiság. Fogja magát, és egy csak oda szóló repülőjeggyel, bármiféle útikalauz vagy terv nélkül elutazik a földközi-tengeri szigetre.

Grace a dimbes-dombos Ibizát bebarangolva igyekszik minél többet megtudni néhai barátja életéről és haláláról, ám olyan különös történet kezd körvonalazódni előtte, amilyennel még a legmerészebb álmaiban sem találkozott. Az igazság, amelyet megismer, képtelenségnek tűnik, és csak akkor kezdhet vele valamit, ha előbb sikerül kibékülnie a saját múltjával.

A világhírű Matt Haig (Éjfél Könyvtár, Ha megáll az idő) kalandos új regényében a remény erejéről és az újrakezdéssel járó lehetőségekről mesél, amelyek akár a feje tetejére is állíthatják egy ember életét.

A nagy sikerű Dreher-szimfónia után Iglódi Csaba új sorozattal jelentkezik! “Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan?” Erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni. Lelencbe adott csibész, akit zseniális elméje nem mindig a legtörvényesebb megoldások felé terel? Páratlan szorgalmú könyvesbolti inas, aki pillanatok alatt ráérez a kereskedő lét ízére? Pest irigyelt suhanca, aki bejáratos a város kétes hírű fényírdájába, ahol nem csak az úri közönség fényképeszkedik? Esetleg szeretetéhes ifjú, aki az ujja köré csavar egy ártatlan kisasszonyt is? Egy biztos, ahol ő felbukkan, ott felbolydul a város.

Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét – fiatal kora ellenére traumákban bővelkedő gyerekkorral, pengeéles ésszel és kellő mennyiségű zsiványsággal -, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt. Csepegtet bele az 1860-as évek izgalmas érdekességeiből jócskán, csavar a kalandokon párat, és… ígérjük, hogy Késmárki Bertalan kalandjainak első része után a következőért nyúl az olvasó. Mert az ígéret szép szó…

,,Károlyi Szilárd otthonában minden tökéletes volt, ahogy az életében is. Ezen az estén viszont a feje tetejére állt a világ.”

Egy hideg téli estén holtan találják a kisváros köztiszteletben álló gyermekorvosát az otthonában. A férfi elvesztette az egyensúlyát, és leesett a lépcsőn.

Vagy esetleg valaki lelökte? A rendőrség nagy erőkkel kezd vizsgálódni, különös tekintettel arra, hogy a feltételezett balesettel egy időben eltűnt az orvos két gyermeke is.

Vajon valaki magával vitte őket? Vagy önszántukból távoztak a házból?

A nyomozásba hamar bekapcsolódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozója, Tonkó Gábor, és pszichológus szakértője, Varga Gergő is.

Gyermekkora színhelyére visszatérve Toninak azonban nemcsak az egyre bonyolultabb üggyel kell megküzdenie, hanem a múltja szellemeivel is…

“A természetfölötti horror mesterműve” – The Washington Post

A bőr alá is bekúszó sötét történet egy démoni közösségről az argentin katonai diktatúra idején.

A nyolcvanas évek elején egy ifjú apa és fia összetörve indul útnak a szeretett feleség és anya rejtélyes halála után. Őseik otthonába térnek vissza, ahol szembe kell nézniük a szörnyű örökséggel: a nő családja, amely a titokzatos Rendet irányítja, szörnyűséges bűnöket követ el a halhatatlanság vágyától fűtve.

A Rend vezetői azt remélik, hogy az ifjú Gaspar is örökölte látnok apja képességeit, és mindent megtesznek, hogy őt is felhasználhassák céljaikhoz. Apja kimenekíti, de vajon meddig képes elmenni azért, hogy megvédje fiát a sorsától?

A Részünk az éjszakából egyszerre nagyszabású családregény és vérfagyasztó horror, az okkultizmus és a természetfölötti története, egy könyv a szerelem és a vágyakozás bonyolultságáról, melyben feltárul egy sokat szenvedett ország, Argentína számtalan arca is.

Mariana Enriquez a kortárs dél-amerikai irodalom egyik legizgalmasabb hangja, aki a horror és a gót irodalom műfajaival kísérletezik. Munkásságát 2019-ben a spanyol nyelvű irodalom rangos Herralde-díjával ismerték el. Emellett döntőse volt a 2021-es Nemzetközi Booker-díjnak, illetve a Kirkus-díjnak is. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le.

Magyarul megjelent művei az Open Books gondozásában: Ágyban dohányozni veszélyes (novellák), A tűz martaléka (regény), Részünk az éjszakából (regény).

A nagy múltú Szexművészeti Egyetemről senki sem tudja, hol található. A kevés szerencsés, aki átjut a három kemény rostán, és része lesz a leendő szexművészek elit közösségének, örökre hallgat a titokról.

Vigh Teofil élete egyetlen célja, hogy bejusson az Egyetemre. Teó nemzedéke tipikus tagja: kiábrándult, motiválatlan, aki azt sem tudja, önmagát vagy a világot tartja-e szánalmasabbnak. Hobbija a ghostolás és pszichológusának alázása, valamint a pornónézés mellett a felvételire való készülés. A siker töretlen reményében idén hatodszorra is vállalja a próbatételt.

Mindeközben a Hatalom egyszer csak úgy dönt, ideje átvenni az Egyetem irányítását, és átformálni a szexművészeti oktatást az uralkodó ideológiának megfelelően. Erre azonban a diákok meglepő módon reagálnak…

Kemény Zsófi új regénye fordulatos történet a Z generáció Magyarországáról: egy legalább annyira nyugtalanító, mint amennyire szórakoztató olvasztótégely, amely kíméletlenül egyesít testet és lelket, misztikust és profánt, pornót és szerelmet, forradalmi hevületet és nemzedéki apátiát.

1968 decemberében Nemes Albert bíróság elé juttat egy piti betörőt, ám igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy a bűnöző Afrikában volt zsoldos katona, mi több, köze lehet az évtized legjelentősebb, azóta is tisztázatlan politikai merényletéhez, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hét évvel korábbi meggyilkolásához. Valakik vadásznak az egykori zsoldosra, és azzal fenyegetik, hogy kilencéves lányán állnak bosszút helyette. És nagyon úgy fest, hogy Nemes az egyetlen, aki biztonságba helyezheti a kislányt.

A detektív-főfelügyelő egykori partnerével, Gostival veti bele magát az összeesküvés-elméletek és nemzetközi kapcsolatok zavaros labirintusába, hogy a szálakat követve olyan, perdöntő bizonyítékok közelébe jusson, melyek még a fondorlatos Kádár János rendőrkapitány számára is hatalmas jelentőséggel bírnak. Nemes türelmét és kitartását az európai nagyhatalmak közti játszmák teszik próbára, miközben két nő között őrlődik, ráadásul az anyja újdonsült udvarlója is különleges kéréssel fordul hozzá…

Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét – egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek – ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

A második világháború idején a tizenhat éves Edit, a tehetséges balettnövendék bekerül a kassai elit leánygimnáziumba és egy olimpiára esélyes tornászcsapatba. Ráköszönt a szerelem is: megismeri Eriket, a mély érzésű, művelt és sportos fiút, akihez azonnal vonzódni kezd. Edit lassan tisztába jön saját értékeivel, nőiségével, érzelmeivel – éli a kamasz lányok egyszerre csodálatos és szorongást keltő mindennapjait, mígnem… a gyűlölet mindent megváltoztat.

Egy éjjel két katona elhurcolja őt és családját. Egyikük sem sejti, hogy útjuk egészen Auschwitzig vezet, és hogy Edit hosszú éveken át tartó, napi öt-hat órás edzései, kitartása és balett-tehetsége az életét mentik majd meg.

Vajon min múlik, hogy ki kerül az életreítéltek közé, és ki a halálsorra? Van-e döntési lehetőségünk akkor, amikor a tét maga a túlélés? És mit tegyünk, ha túléljük, de körülöttünk minden és mindenki elpusztult?
Edith Eva Eger, A döntés és Az ajándék című nagy sikerű kötetek világhírű szerzője új könyvében az újrakezdés egyszerre felemelő és embert próbáló útját ábrázolja egy kamasz lány életében. Editet a legsebezhetőbb korban taszítják a történelem poklába, de szüntelen bizakodása, felelősségtudata, nem utolsósorban pedig a szerelembe és a szeretetbe vetett hite megnyitja előtte a túlélés kapuját. Története mindannyiunknak erőt adhat, mert arra tanít, hogy egy élhető jövő lehetősége még a legreménytelenebb helyzetekben is megcsillanhat. Az élet folytatása inkább tehernek, mint ajándéknak tűnik – egészen addig, amíg Edit fel nem ismeri, hogy mindig van választása. A múltat nem tudja megváltoztatni, de eldöntheti, miként akar élni, újra szeretni.

Pékségek, rabszolgaszállások, színházak, villák, thermák és templomok – a pompeji ásatásokon egy egész világ tárul fel előttünk. De vajon mi köze van hozzánk ennek a világnak? Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója könyvével új megközelítésben mesél arról, hogy a rég betemetett ókori emlékek, mozdulatlan romok és néma freskók még ma is képesek megváltoztatni bennünket.

Ebben a mélyen megindító és figyelemre méltó könyvben Hayley Campbell újságíró a társadalom halálhoz való viszonyát, és azok életére gyakorolt hatását vizsgálja, akiknek munkája a halálhoz kapcsolódik. Ha rájuk ruházzuk át ezt a terhet, mert nekünk túl sok lenne – teszi fel a kérdést a szerző -, ők hogyan birkóznak meg vele? Vajon a halállal való közvetlen szembenézés csökkentené a félelmünket?
A szerző gyerekkori kíváncsiságából merítve találkozik balzsamozókkal és egy egykor a halálsoron dolgozó hóhérral, tömeges halálesetekkel foglalkozó nyomozóval és egy gyászkezelő bábával. Beszél sírásókkal, akik már saját sírjukat is megásták, és interjút készít egy férfival, akinek a munkája megtisztítani a bűnügyi helyszíneket.

Campbell éleslátó és őszinte interjúiban olyan dolgozóknak teszi fel a kérdést, akiknek mestersége a halál: vajon megváltoztatja az embert a halállal való napi kapcsolat? És vajon nem veszítünk-e el valami létfontosságút azáltal, hogy a halált rejtve hagyjuk?

“Érdekfeszítő, őszinte és gyakran megrendítő könyv, amely azt a kérdést feszegeti, mire taníthat meg minket a halál üzletága. Az olvasók olyan intim kapcsolatba kerülnek Campbell meglátásaival, mint ő maga a halandósággal.” – Lindsey Fitzharris, a The Facemaker írója