Lenne pár kérdésem címmel jelent meg Rebecca Makkai magyar származású amerikai író regénye, amely a true crime műfaját bírálja a maga módján. A történet viszonylag lassan hömpölyög, a múlt és a jelen eseményei váltakoznak a memoár-jellegű fikcióban.
Lenne pár kérdésem
Aki krimire számít, az bizony csalódni fog a Lenne pár kérdésem olvasása során, ugyanis a műfaj jellemzői inkább csak nyomokban jelennek meg a történetben. A főszereplő Bodie Kane podcaster, akit a régi iskolája vendégtanárként hívott vissza, hogy a szakma csínját-bínját átadja a diákoknak. A New Hampshire-i bentlakásos iskola azonban sötét titkokat rejt, ugyanis 1995-ben itt gyilkolták meg Bodie szobatársát, Thalia Keith-t, akinek a halálának körülményei nem teljesen világosak. Noha az ügyet lezárták, a tettes rács mögé került, de Bodie visszatérésével egyre több kérdés merül fel, hogy vajon tényleg minden úgy történt-e, ahogyan az a rendőrségi jelentésekben szerepel…
A Lenne pár kérdésem egy elég lassan csordogáló regény, viszont ez ugyan úgy lehet az előnye is, mint a hátránya. Mivel nem klasszikus krimi, hanem sokkal inkább szépirodalom, ezért érdemes ennek a tükrében olvasni. Amikor kézbe vettem, akkor azt vettem észre, hogy hirtelen elolvastam belőle bő száz oldalt, így határozottan azt tudom mondani, hogy olvasmányos, azonban számomra hiányzott belőle a direkció, hogy tartson valahová. Rebecca Makkai ezzel szemben a finoman árnyalt kérdésekre összpontosít, például a korunk egyik (számomra) igen érdekes témájára, hogy hol húzódik a határvonal a true crime műfajnál abban a kérdésben, hogy egy ember halálából hogyan és mikor lehet végtére is szórakoztató tartalmat készíteni. A regény ugyanakkor nagyon szépen rávilágít arra is, hogy ha egy hasonló ügy nagyobb figyelmet kap, akkor az sincs kizárva, hogy a megvádolt „elkövető” mégis ártatlannak bizonyul…
Tulajdonképpen tetszett is, meg nem is a könyv. Valahogy nem éreztem az igazinak, ugyanakkor ha másként is, de többet kaptam, mint amire számítottam. Vagyis valami teljesen más élmény kerekedett belőle, pedig tényleg igyekszem a lehető legkevesebb prekoncepcióval olvasni.
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki kedveli a krimit és a szépirodalmat – főleg egybegyúrva. A Lenne pár kérdésem tipikusan az a könyv, amit akár lassan olvasol, akár egy szuszra befalod, de semmiképpen sem érdemes olyan elvárásokkal nekikezdeni, hogy krimisen pörög majd a cselekmény. A cselekmény egy bentlakásos elit középiskolában játszódik, ami noha ad egyfajta sötét hangulatot a történetnek, azonban dark academia vibe-ot ne várjon tőle senki. Ha szeretsz az aktuális társadalmi kérdéseken elmélkedni, akkor telitalálat lehet a Lenne pár kérdésem!
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.
De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?