Országházi zsebkönyv címmel jelent meg Lukács András könyve, amely közérthető és informatív módon mutatja be a Parlament történetét és működését. A kötet kérdezz-felelek stílusban íródott, és teli van érdekesebbnél érdekesebb kulisszatitkokkal.
Országházi zsebkönyv
2026-ban kifejezetten érdekes lett a magyar politika, az Országház pedig sokunk szemében visszanyerte a méltóságát. Így pedig nem csoda, ha egyre többen kíváncsiak arra, hogy mit lehet tudni bővebben a Parlamentről. Az Országházi zsebkönyv szerzője, Lukács András idegenvezetőként dolgozott a Parlamentben, így pedig pontosan tisztában van azzal, hogy milyen témák érdeklik a látogatókat.
Az Országházi zsebkönyv kérdezz-felelek stílusban mutatja be a Tisztelt Házat, kezdve annak a létrejöttével, a látogatás technikai tudnivalóin át a helyiségek, és azok érdekességeivel. A könyvben rengeteg történelmi és jelenkori fun fact is helyet kap, és szerintem ez teszi kimagaslóvá a kiadványt. Talán az egyetlen dolog, amit sajnálattal konstatáltam olvasás közben az annak a ténye, hogy kifejezetten limitált a látogatási útvonal, amelyet egy esetleges delegáció érkezése vagy rendezvény megtartása még tovább kurtíthat. Olvasás közben azon gondolkodtam, hogy de jó lenne, ha lennének olyan túrák, ahol majdnem mindent meg lehet tekinteni, és van lehetőség elszöszölni egy-egy részlet felett.
Akár tervezi az olvasó meglátogatni az Országházat, akár nem, szerintem mindenképpen fontos olvasmány lehet ez a zsebkönyv mindenkinek, akit érdekel a Parlament, a története, a művészeti, történeti és mindennapi részletei, mert tényleg közérthető és tematikus formában dolgozza fel a témát. Amolyan gyorstalpaló minden érdeklődőnek.
Kiknek ajánlom?
Bárkinek, akit érdekel az Országház épülete és működése, és természetesen azoknak is, akik 2026-ban kezdtek el érdeklődni a magyar politika, valamint annak egyéb aspektusai iránt. Az Országházi zsebkönyv tényleg zsebkönyv méretű, és elég sok kép is van benne, amelyekkel a leírtakat vizuálisan is bemutatja, tehát nem kell folyamatosan a Google-ban keresgélni.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
„A teljesebb élmény érdekében érdemes már az Országház felkeresését megelőzően ismerkedni a könyvvel, de a látogatás során is hasznos kísérőként szolgál, köszönhetően a helyszínekhez kapcsolódó, célirányos kérdéseknek.”
Az Országház Budapest szívében, a Duna partján épült Steindl Imre tervei alapján, sokáig az ő irányításával. A gótikus jegyekben bővelkedő, valójában azonban eklektikus stílust képviselő épület mindmáig töretlen népszerűségnek örvend a belföldi látogatók és a külföldi turisták körében. 2018-ban a világ 10. és Európa 5. legnépszerűbb látványosságának bizonyult, sőt egy 2023-as rangsorban az első helyre került. A zsebkönyv szerzője, dr. Lukács András a látogatók leggyakrabban feltett kérdéseire ad válaszokat. Színes és érdekfeszítő kalauzolásának köszönhetően képzeletben bejárhatjuk az Országházat, többek között megismerhetjük belső elrendezését, fő közlekedési útvonalait, páratlan szépségű műkincseit. Megtudhatjuk, kik és hogyan dolgoznak azért, hogy a Parlament működése zavartalan legyen. A könyvet ritkaságnak számító fényképek illusztrálják.
„1885. október 12-én került sor az első kapavágásra, és egészen 1887. augusztus 31-ig tartottak a földmunkák. 1887. június 1-től október 1-ig tartott az aljzat betonozása. 1895. május 16-án helyezték el a kupola zárókövét, decemberben végeztek a külső homlokzatok állványainak lebontásával. A millenniumi esztendőben, 1896. június 8-án már tartott egy közös díszülést a kupolacsarnokban a képviselőház és a főrendiház (aminek a fényét az erre a különleges alkalomra ideszállított koronázási jelvények jelenléte is emelte), de csak 1902. október 8-án vehette birtokba az országgyűlés a képviselőházi, majd december 22-én a főrendiházi üléstermet az új Országházban, ám még ezután is folytak a belső díszítő- és berendezőmunkálatok. A zárókövet végül 1904-ben helyezték el a kupolacsarnok falában. Az első delegációs ülésre csak 1904. május 14-én került sor a Delegációs teremben.”