Igazad van címmel jelent meg Kepes András legújabb könyve. A kötet kapcsán végig az járt a fejemben, hogy az én igazam, az nem biztos, hogy a te igazad is. Ugyan így fordítva. Kepes mesél, elmélkedik, ablakot nyit a világra a fogékony olvasóban.
Igazad van
Íme egy könyv, amely több kérdést hagy az olvasóban, mint amennyire választ kínál. Kepes András könyve számomra olyan volt, mintha egy ilyen minőségben sosem volt nagyapát (egyébként pont egyidős a néhai nagyszüleimmel) hallgatnék a világ dolgairól elmélkedni. Az Igazad van című könyv az igazság – és ezzel együtt a különböző nézőpontok – kérdését vizsgálja. Engem olyannyira beszippantott, hogy még állásinterjúra várakozva is ezt olvastam, pedig olyankor általában idegeskedni szoktam.
Az Igazad van nem csak és kizárólag az igazság kérdéséről szól. Kepes András elsztorizgat, helyenként elkanyarodik, mindezt viszont úgy teszi, hogy csüngtem minden egyes szaván. De nyilván a fókusz a nézőpontokon van. Ez pedig azért tetszett ennyire, mert nekem is nagyon fontos, hogy a dolgokat ne csak több oldalról vizsgáljuk meg, hanem például több kor vagy korszak tükrében. Persze ez nem minden helyzetben lehetséges, de általánosságban érdemes belekalkulálni a nagy egészbe.
Az Igazad van szerintem tényleg olyan, mint egy nagy tanmese, azonban a szerző semmit nem akar lenyomni az olvasó torkán. Sokkal inkább gondolatot ébreszt, és ablakot nyit a világra. Számomra egy igazi feel good olvasmány volt.
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki nyitott arra, hogy tágítsa a nézőpontját, és új szemszögből is megvizsgálná a bennünket körülvevő világot, embereket, kultúrákat. Ha olvastad Kepes András korábbi könyveit, akkor hasonlóra számíthatsz az Igazad van olvasása közben is. Amennyiben még nem olvastál a szerzőtől, akkor jó szívvel ajánlom, ha nyitott vagy a világ dolgaira.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Az esendő emberek mind azt képzelik, hogy náluk van az igazság. Pedig mi tudjuk: nekünk van igazunk…
Meghasonlott a világ. Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. Vajon mi mérgezi a kapcsolatainkat? A kultúrák különbségei, zsigeri reakcióink, a válságba jutott ideológiák, agyunk torzításai, netán az önzés, a hatalomvágy vagy a digitális kor technológiája? Kepes András nem kínál kész megoldásokat, inkább kérdez, vizsgálódik, töpreng. Önvizsgálatra ösztönöz minket, és arra, hogy fogalmazzuk meg saját válaszainkat, amelyek mentén megérthetjük egymást.