Fogyás ​és a glutén címmel jelent meg Rákóczi Gabi kicsi, de annál erősebb kötete a témában. Ugyanis a rövidsége ellenére számomra szó szerint ütött, úgy majdnem minden oldalon…

Fogyás ​és a glutén

Tavaly decemberben éreztem először, hogy noha szeretem és imádom a kenyeret, de kell egy kis szünet, mert elnehezít. Aztán beszélgettem valakivel a gluténérzékenység, gluténallergia tüneteiről, majd utánakerestem. Az online cikkekben volt minden, mint a búcsúban, és nagyjából akkor toppant be az életembe Rákóczi Gabi könyve, amikor már kezdtem pánikolni, hogy én ehhez kevés vagyok.

A Fogyás ​és a glutén gyönyörű szépen bemutatja, hogy mi az a gluténérzékenység, hogy mi a különbség az érzékenység és az allergia között, mik a főbb tünetek, mi az a glutén, és egyébként is miért hordoz magas rizikófaktort a búzaliszt. A könyvnek nem az a célja, hogy mindenki hagyja abba a glutén fogyasztását, sokkal inkább amolyan felvilágosításként, útmutatóul szolgál, hogy mégis mi a fittyfene ez az egész. És ha az ember a kezébe veszi, akkor nagy valószínűséggel már pislákol benne valamiféle gyanú. A szerző pedig még olyan dolgokra is választ ad, amire nem is sejtettem, hogy kíváncsi vagyok a témában.

Én és a glutén

Amikor az internet őskáoszát bújtam, akkor írták több helyen is, hogy ahhoz, hogy a gluténérzékenységet ki tudják mutatni, 1-3 hónapig ismét glutént kell fogyasztani. Mielőtt még bárki habzó szájjal rám akarna rontani, köszönöm szépen, nincs szükségem papírra, nekem teljesen elég az, hogy az egyik legkellemetlenebb tünetem gyakorlatilag megszűnt, mióta száműztem a glutént az életemből. Ennek tetejébe másfél hónap alatt ~2 kilótól szabadultam meg úgy, hogy semmi máson nem változtattam. Aztán a következő két hónapban a tápanyagok figyelembevételével, az UPF minimálisra csökkentésével, és a lehető legtöbb 10 ezer lépéses nap beiktatásával további ~9 kiló ment le, december közepétől összesen 11. Pedig ezekre korábban is odafigyelgettem, de hát nem hogy nem fogytam, hanem még híztam is.

Szóval én szerintem könyvön nem bazdmegeltem még annyit, mint a Fogyás ​és a glutén olvasása közben (pozitív értelemben!). Hogy szerencsés vagyok, mert viszonylag enyhe tüneteket okozott (bár az nem szerencse, hogy a súlyom csak egyre nőtt miatta), és igazából totálisan véletlenül derült ki, hogy egy olyan dolog lehet a probléma gyökere, amire álmomban nem gondoltam volna. De számomra a legmegdöbbentőbb és a legpozitívabb az volt, hogy az összes furcsa, kissé kellemetlen, de még nem orvoshoz fordulós tünetem fel van sorolva a könyvben. A döbbenetet végül a hitetlenkedés követte, hogy komolyan, ez a nyomorult glutén a problémáim forrása?

Csak a glutén a hibás?

Nem gondolom, hogy csak a glutén lenne a hibás, de kétségtelen, hogy ez indított el az életemben egy olyan mély, és gyökeres változást, ami végül egy komplexebb megértést adott a táplálkozással kapcsolatban. A könyvek a táplálkozásról címke alá gyűjtöm azokat a köteteket, amelyeket a témában olvastam, és amelyek az eddigi olvasmányaim kapcsán szintén sorsfordító felismeréseket adtak, csak más-más altémában.

Például olvastam egy könyvet az UPF káros hatásairól, és a gyomorforgató előállításáról, tehát azóta igyekszem a lehető legminimálisabbra csökkenteni ezeket az ételeket. Olvastam egy könyvet a glükózról (Glucose Godess Jessie-től), azóta pedig igyekszem annyi tanácsot betartani, amennyit csak tudok. Tehát nem csak a glutén, de nálam ez volt az, ami robbantotta a bombát, ami elindította a dominók sorát. A Fogyás ​és a glutén c. könyv pedig az az információbázis volt, amitől kigyúlt a kis villanykörtém, és nagyjából rengeteg minden értelmet nyert – olyan dolgok is, amiknek nem is gondoltam, hogy ehhez bármi köze lehet.

Mindent összevetve…

Szerintem rég írtam már ennyire sok érzelemmel teli bejegyzést, de ez a könyv és a téma az, amit nem tudok elégszer kihangsúlyozni, hogy mennyit segített. Normál esetben laikus olvasóként honnan a francból lenne elég tudásod és alapod ahhoz, hogy az internet bugyraiban fellelhető információkat szelektálni tudd? Mert nekem nem volt, és nincs ilyen alapom, szóval a Fogyás ​és a glutén című könyv szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy sorsfordító volt. Kedves Gabi, ezúton is nagyon köszönöm, hogy megírtad a könyvet, nekem az életemet fordította a feje tetejére, abszolút pozitívan!

Kiknek ajánlom?

Egyrészt mindenkinek, akinél akár csak a gyanú is felmerül, hogy gluténérzékenység állhat fenn. Másrészt pedig a gluténérzékenyek hozzátartozóinak is hasznos olvasmány lehet, hogy nem egy képzelt betegségről van szó, hanem nagyon komoly tüneteket is képes okozni. Végül, de nem utolsó sorban a hozzám hasonló problémával küzdőknek is ajánlom, akik ha meggebednek sem tudnak fogyni, hanem épp ellenkezőleg, inkább híznak, még akkor is, ha elvileg mindent jól csinálnak.

Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!


Rákóczi Gabi: Fogyás ​és a glutén

„Vajon a glutén étrendi elhagyása egyértelműen fogyáshoz vezet? Beválhat-e ugyanaz a diéta mindenkinél?


A gluténmentes táplálkozás manapság divatosabb, mint valaha. Novak Djokovic, Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és még sorolhatnám, mind amellett köteleződtek el, hogy akár valós egészségügyi ok, akár saját döntés eredményeként, de kerülik a gluténtartalmú élelmiszereket.


De vajon, ha a hízás-fogyás szempontból közelítjük meg a témát, hizlal-e a glutén? Ebben a könyvben számos aspektust figyelembe véve, elsődlegesen az egészségmegőrzés és ezzel együtt a normál testtömeg megőrzésének oldaláról tárgyaljuk a gluténtartalmú gabonák helyét az étrendünkben.


Az ultrafeldolgozott élelmiszerektől a testünkön viselhető bioszenzoros érzékelőkig végignézzük, melyek azok a dolgok, amik manapság nehezítik, illetve támogatják a súlyvesztést. Persze csak akkor, ha élünk velük.”