Skarlátszín öltések címmel jelent meg Laurie Lico Albanese történelmi fikciója, amelynek témája manapság is igen aktuális. A 19. század elején játszódó történetben egy különc nő, valamint az ő felmenőinek sorsa rajzolódik ki. Vajon Isobel képes lehet túlélni egyedül egy férfiak uralta világban?
Skarlátszín öltések
A Skarlátszín öltések lenyűgöző és helyenként egészen szívfacsaró történet egy fiatal nőről, aki úgy hiszi, hogy jól választott férjet, a korábbi, hányattatott életét pedig maga mögött tudhatja. Ezt az elképzelést igyekszik alátámasztani annak a ténye is, hogy Skóciából Amerikába hajóznak, és a korábbi boszorkányperek helyszínén, Salemben telepednek le.
Isobelnek azonban különös adottságai vannak. Nemcsak ügyesen varr és hímez, de látja a színeket is. Csak úgy, mint a családjának sok más nőtagja is korábban. Ezeket a nőket pedig boszorkánysággal és elmebajjal vádolták. A fiatal nőnek mindezek mellett olyan világi problémákkal is meg kell küzdenie, mint hogy a férje egy szélhámos, aki ráadásul meg is lopja őt. Ám természetesen a szerelem sem hiányozhat Laurie Lico Albanese történetéből, amely véleményem szerint egy nagyon szép keretet ad a regénynek.
A Skarlátszín öltések szerintem egyik nagyszerűsége, hogy nagyon szépen bemutatja, hogy milyen az, amikor a nők sorsközösséget vállalnak, és egymást segítik. Isobelt gyakorlatilag minden a korra jellemző probléma sújtja – egyedül kell helytállnia egy férfiak uralta világban, különleges, már-már boszorkány képességei vannak, valamint szerelembe esik egy férfival, aki nem a férje. És noha Isobel szép példája az erős női karakternek, ahogy halad előre a történet, mégis szívmelengető annak a ténye, ahogyan a környezetében élő nők összefognak, hogy segítsék Isobelt.
Maga a regény gyakorlatilag egyetlen pillanatra sem laposodott el, és csak úgy faltam az oldalakat. Nyilvánvalóan meg lehet vádolni a történetet azzal, hogy kiszámítható, de valamiért mégis azt éreztem, hogy sokkal inkább az utazás, semmint a cél a fontos itt. A Skarlátszín öltések középpontjában a női sorsok állnak, másodsorban a történelmi helyszín varázsolt el, és talán csak a harmadik helyre tenném a romantikus szálat, amely noha átszövi a történetet, mégsem ezen van a fő fókusz.
Összegzés
A Skarlátszín öltések egy nagyon szép regény arról, hogy az 1800-as években egy nő milyen nehézségekkel találhatta szembe magát, ha a szerencse kereke nem neki kedvezett. Isobel Gamble ennek tetejében még különleges képességekkel is rendelkezett (amelyet ma szinesztéziának hívunk), ám abban a korban ő, és a felmenői boszorkánynak számítottak a különleges képességeik miatt. A könyv számomra gyakorlatilag letehetetlen volt, mert a szerző nagyon szépen elegyítette a valós misztériumot a korabeli élet nehézségeivel egy nő szemszögéből. Nem utolsó sorban pedig Nathaniel Hawthorne A skarlát betű regényének alternatívája női szemszögből, ugyanis a Skarlátszín öltések Nathaniel Hathorne-ja az írót hivatott ábrázolni.
Kiknek ajánlom?
Ha szereted a történelmi fikciókat, akkor mindenképp ajánlom a Skarlátszín öltéseket. Mivel én nem olvastam A skarlát betűt, így nem tudom, hogy mennyire lehet zavaró egy alternatív szemszög, ám ha nyitott vagy ilyesmire, akkor is mindenképp érdemes adni neki egy esélyt. Nem utolsó sorban noha a boszorkányos vonal annyira nem erős, de ha kedveled a témát, akkor is érdemes kézbe venni a regényt.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
