Londonban játszódó könyvek | Utazz olvasva könyvajánló

Egy rég elfeledett történet. Egy titkos női szövetség. Egy élet a mérgek és a bosszú árnyékában. Ez A méregkeverő patikárius.

A 18. századi London szűk sikátorainak mélyén egy titkos kis patika körül különös vevőkör alakul. Városszerte azt rebesgetik, hogy a titokzatos Nella gyógykészítménynek álcázott mérgeket árul olyan kétségbeesett nőknek, akik mindenáron meg akarnak szabadulni az életüket megkeserítő férfiaktól. A patikáriust azonban veszélybe sodorja legújabb vevője, egy tizenkét éves, koravén kislány, akinek végzetes hibája olyan események láncolatát indítja el, amelyek a következő évszázadokra is kihatnak.

Eközben napjaink Londonjában egy önjelölt történészkutató, Caroline Parcewell a tizedik házassági évfordulóját tölti magányosan, saját démonai elől menekülve, amikor rábukkan egy apró fiolára, amely megoldhatja a kétszáz évvel ezelőtti gyilkosságok tisztázatlan ügyét. Caroline élete Nella sorsához hasonló, meglepő fordulatot vesz – és nem mindenki marad életben.

A váratlan fordulatokkal és felejthetetlen karakterekkel teli történet a szerző első, mágikus realista regénye sötét titkokról, bosszúról, és arról, hogyan segíthetik egymást a nők akár több évszázad távlatából is.

A regény alapján készült sorozat 2020 decemberétől látható a Netflixen.

Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák?

Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat.

Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni…

A második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével.

Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.

A nap végleg eltűnik a láthatár mögött, a sátrakon mindenütt apró fénypontok jelennek meg, mintha hirtelen az egész cirkuszt szokatlanul ragyogó szentjánosbogarak lepték volna el. Amikor már az összes sátor izzó fénybe borulva szikrázik az éjszakai ég előtt, feltűnik a név: Le Cirque des Reves.

Az álmok cirkusza. A cirkusz megnyitotta kapuit. Most végre beléphetsz.

1886-ban egy rejtélyes utazócirkuszból nemzetközi szenzáció lesz. A Cirque des Reves csak éjjel van nyitva, fekete és fehér színekben pompázik, és mindenkit vár, aki felfedezné kör alakú ösvényeit vagy felmelegedne tüzeinél.

Noha itt is találhatóak akrobaták, jósok és kígyóemberek, az álmok cirkusza nem szokványos látványosság. Egyes sátraiba beköltöztek a felhők, másokban jég van. Mintha valamiféle varázslat bűvkörébe vonná a szerelmeseit, akiket reveurnek, vagyis álmodozónak hívnak.

A történet középpontjában két fiatal mágus áll: Celia és Marco. Kisgyermek koruktól fogva arra tanították őket, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia véletlenül rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek.

A Néma tanú sokkoló pszichológiai thriller egy nőről, aki meggyilkolja a férjét, és egy terapeutáról, aki rögeszmésen kutatja indítékait… Alicia Berenson élete látszólag tökéletes: híres festőnő, aki feleségül ment egy jó nevű divatfotóshoz. Nagyszerű házban él, amelynek hatalmas ablakai egy parkra néznek London egyik legfelkapottabb negyedében. Egyik este férje, Gabriel későn tér haza a fotózásról, Alicia ötször arcon lövi, aztán mindörökre elnémul. Vonakodása bármiféle magyarázattal szemben olyan titokká növeszti tettét, amely megragadja a nagyközönség figyelmét, és hírhedtté teszi személyét.

Képeinek ára az egekbe szárnyal. Őt, a néma beteget a nyilvánosság és a bulvárlapok elől a The Grove-ba, egy észak-londoni törvényszéki orvostani intézetbe zárják. Theo Faber, a bűnügyi pszichoterapeuta jó ideje vár a lehetőségre, hogy vele dolgozhasson. Elszántsága, hogy szóra bírja páciensét, és felfedje a titkot, miért lőtte le a férjét, saját indítékainak labirintusába vezeti… Olyan igazságot kutat, amely azzal fenyeget, hogy őt magát is felemészti.

A legendákkal övezett híres londoni viktoriánus temető, a Highgate szomszédságban áll egy fura ház, a Vautravers. Mielőtt rákban elhunyt, itt élt az excentrikus Elspeth, aki lakását Amerikában élő ikernővérének huszonegy éves ikerlányaira, Juliára és Valentinára hagyta. A lányok birtokukba veszik Elspeth hagyatékát, beköltöznek a lakásba, és lassan felfedezik Londont: megismerik szűkebb környezetüket, a baljós árnyakkal teli temetőt, a bogaras szomszédokat, sőt, Elspeth volt szeretőjét, a megtört lelkű, gyászoló Robertet is.

Az ikrek kapcsolatára azonban rányomja bélyegét Valentina rossz egészségi állapota, a folyamatos egymásra utaltságuk, és egy szörnyű titok, amely miatt anyjuk és Elspeth valamikor régen örökre eltávolodtak egymástól. Amikor Valentina és Robert kapcsolata elmélyül, kiderül, Elspeth kísértetként még mindig a lakásban él, és egyáltalán nem nézi jó szemmel a bimbózó viszonyt… Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról.

Gemma Doyle más, mint a többi lány, akinek kifogástalan a modora, csak akkor szólal meg, ha szólnak hozzá, tudja a helyét, és hanyatt veti magát, és Angliára gondol, amikor ezt kívánják tőle. A tizenhat éves Gemma önálló egyéniség. A londoni Spence Akadémiára akkor íratják be, amikor Indiában tragédia sújt le a családjára. Gemma, aki magányos, bűntudattal küszködik és hajlamos a jövőt illető látomásokra, amelyek kínosan valóra is válnak, hűvös fogadtatásban részesül az Akadémián. Ám nem teljesen magányos: egy rejtélyes fiatalember követi, aki óva inti, nehogy megnyissa a lelkét a látomások előtt. Gemma képessége ugyanis, amivel magához vonja a természetfelettit, itt, a Spence-ben teljesedik ki. Itt kerül kapcsolatba az iskola legbefolyásosabb leányklikkjével, és itt fedezi fel, hogy az anyja kapcsolatban állt egy Rendnek nevezett titokzatos csoporttal.

És itt vár rá a sorsa…, amennyiben hisz benne. A Nagy és rettenetes szépség igazi, hátborzongató olvasmány a suhogó szoknyák, táncoló árnyak és éjszaka utunkba vetődő dolgok világának széles palettájáról. A viktoriánus kor élénk színekkel megfestett világát tárja elénk, ahol a lányokat arra nevelik, hogy gazdag férfiakhoz menjenek feleségül, de ahol egy lány más utat keres magának.

Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy nézzen rá az ügyre.

Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet dob neki, de ennek megvan az ára – minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe, annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb veszélynek teszi ki magát…

Lebilincselő és elegánsbűnügyi regény, London kivételes atmoszférájába helyezve – a csendes mayfairi utcáktól az East End lepukkant kocsmáin át a nyüzsgő Sohóig.

A Kakukkszó J. K. Rowling Robert Galbraith írói álnéven írt nagysikerű első bűnügyi regénye.

A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli.

A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.

Alexia Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet. Elsősorban azért, mert nincs lelke. Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig olasz, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt. De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire. Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb társadalmi köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit? És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála cukorszörptorta?

Sussex, 1915. Sherlock Holmes távol London zajától, visszavonultan él vidéki birtokán, és a méheket tanulmányozza, amikor egy fiatal lány a szó szoros értelmében belebotlik a dombvidéken. A tizenöt éves, nyúlánk, kissé szemtelen, tudálékos és nemrégiben elárvult Mary Russell éles esze még Sherlock Holmest is elbűvöli. Ez a nagyon modern, huszadik századi lány nemcsak tanul a viktoriánus detektívtől, de tehetséges védence és méltó társa is lesz. Első közös megbízatásukként hamarosan Walesbe hívják őket, hogy segítsenek a Scotland Yardnak megtalálni egy amerikai szenátor elrabolt kislányát. A nemzetközi jelentőségű ügy mélyen kötődik Holmes múltjához.

Ebben a nagyszerű eszmefuttatásokkal, álcákkal és vészhelyzetekkel teli regényben időutazást teszünk: megtudjuk, hogyan indult a zseniális detektív és Mary Russell figyelemre méltó munka- és párkapcsolata az első világháború árnyékában.

Hogyan talált rá a remény egy férfira és macskájára a nagyváros utcáin…

Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón, még fogalma sem volt arról, hogy az élete mennyire meg fog változni. James egyik napról a másikra élt London utcáin, és biztosan tudta, hogy amire végképp nincs szüksége, az egy háziállat.

Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően intelligens kandúrnak, akit befogadott, és gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot – úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.

Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus – alkalmanként kockázatos – kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak.

A Bob, az utcamacska megható és felemelő történet, ami megérint mindenkit, aki csak elolvassa.

James Bowen utcai zenész Londonban. 2007 tavaszán talált rá Bobra, a macskára, s azóta is elválaszthatatlanok.

Zadie Smith 2000-ben megjelent, ma már szinte klasszikusnak számító csúcsműve fergeteges történet barátságról, szerelemről, háborúról, három kultúráról, három családról – és arról, milyen csalafinta módon térhet vissza életünkbe a már elhagyottnak hitt múlt.

A negyvenhét éves Archie meghiúsult öngyilkossági kísérlete után úgy érzi, kapott még egy esélyt az élettől. Feleségül veszi a nála jóval fiatalabb, jamaicai származású Clarát, és hamarosan megszületik egyetlen lányuk, Irie. Archie legjobb barátja, a bengáli mohamedán Samad, akit még a második világháborúban ismert meg, szintén családot alapít, iker fiai együtt nőnek fel Irie-val. A többnyire a ’70-es és ’80-as évek Angliájában játszódó, generációkon átívelő történet a sorsok összefonódásán keresztül mutatja be a másodgenerációs bevándorlók útkeresését, önmeghatározását. A hagyománytisztelet és az asszimiláció köztes terében vívódó fiatalok különböző válaszokat adnak a hovatartozás kérdésére.

Véres hatalmi harc fenyegeti Angliát, ha VIII. Henrik fiú utód nélkül hal meg. A király minden befolyását latba veti, hogy Kelemen pápa semmisnek nyilvánítsa Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert akkor nőül vehetné Boleyn Annát, akitől fiú örökös születését reméli. Ám a pápa ellenzi Henrik tervét, és a nemzetközi politikai helyzet sem kedvező.

Henrik a lordkancellárjára, Wolsey bíborosra támaszkodik, ám a hatalomért és a vagyonért mindenre képes nemesurak intrikáinak eredményeként a bíboros kegyvesztetté válik. Ezt a hatalmi űrt használja ki Thomas Cromwell, a bíboros pártfogoltja és bizalmasa.

A szegény sorból származó Cromwell otthonosan mozog a jog és a pénzügyek terén, ráadásul diplomáciai érzéke is kiváló. Ez a briliáns elméjű, ravasz, világlátott férfi rövid idő alatt az ország második legfontosabb embere lesz, aki szembeszáll a parlamenttel és a római pápával is, s ezzel új korszak kezdődik Anglia történelmében.

Hilary Mantel Booker-díjjal kitüntetett regénye egészen új perspektívából és elképesztő láttató erővel mutatja be a Tudor-kori Angliát, a háttérben zajló, ám a történelem alakulására mégis döntő befolyással bíró egyéni játszmákat, valamint a történelemkönyvek lapjairól jól ismert szereplők – VIII. Henrik, Aragóniai Katalin, Boleyn Anna, Jane Seymour és Thomas Cromwell – összetett jellemét és kapcsolatát.

A világ összes városa közül London történelme az egyik legérdekesebb. A történelmi fikciók nagymestere, Edward Rutherfurd harmadik regényében Anglia fővárosára szegezi a tekintetét, és a rá jellemző magával ragadó módon úgy vázolja fel a metropolisz kétezer éves történelmét, hogy az egy fordulatos családregény háttereként, kereteként szolgál. Az időutazás a város római kori alapításától indul, hogy aztán a pestisjárványokon, a Tower kalandos építésén, a nagy tűzvészen, Hitler légitámadásain át egészen napjainkig repítsen bennünket. Mindeközben a könyv lapjain sorra elevenednek meg olyan történelmi alakok, mint Thomas Becket, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Cromwell, Chauser vagy Shakespeare. Monumentális mű egy monumen­tális városról.

Helen Fielding szenzációs regényének kacagtató humora mit sem kopott az elmúlt negyed évszázad alatt – ahogy szeretetteljes életvidámsága sem veszített fényéből. Az 1996-ban megjelent Bridget Jones naplója (ahogy a belőle készült nagy sikerű mozifilm is) mára a popkultúra szerves része lett, a szinglilét lehetőségeiről szóló legkülönfélébb eszmecserék kiindulási pontja. A több mint háromtucatnyi nyelvre lefordított, világszerte tízmilliós példányszámban elkelt naplóregényt a The Guardian a 20. század tíz legmeghatározóbb olvasmányai közé sorolta, s helyet kapott a BBC leginspiratívabb angol nyelvű regények százas listáján is – szerzőjét pedig a brit kultúra egyik legnagyobb hatású személyiségeként aposztrofálták.

Az Év Könyve díjjal kitüntetett írónő a Büszkeség és balítélet 20. század végi szatirikus változatát alkotta meg a Londonban élő, karrierjének építésén és magánéletének rendbetételén fáradozó, a szüleivel és túlsúlyával reménytelen küzdelmet folytató, a romantikus kapcsolataiban pedig csetlő-botló, harmincas, egyedülálló nő naplójával – első szám első személyben beszámolva egy újévi fogadalom emberpróbáló teljesítésének minden mozzanatáról. Rendkívül tanulságos és szórakoztató módon.

Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé… ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó – a lány, akin segített – nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja.

A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?

Oscar Wilde-ot joggal nevezik a XIX. század egyik legeredetibb írójának. 1890-ben megjelent egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe (melyet egy hozzá méltó másik zseni, Kosztolányi Dezső ültetett át magyar nyelvre) megjelenésekor hatalmas botrányt kavart, de a szerző erkölcstelen és/vagy cinikus – pontosabban: ilyennek bélyegzett – megállapításai a mai napig kiváltják azon farizeusok ingerültségét, akik sértve érzik magukat, amikor bele kell nézniük a Wilde által eléjük tartott (görbe) tükörbe.

A fausti ihletésű regény a lelkét – testének örök fiatalságáért – feláldozó Dorian Gray erkölcsi lezüllésének bocsánatos és megbocsáthatatlan bűnökkel teli izgalmas és megrendítő története.

Mi egyéb nektek a karácsony, mint az az idő, amikor számlákkal kell fizetni pénz nélkül; amikor egy évvel öregebbek vagytok, de egy órával sem gazdagabbak? gúnyolódik Scrooge úr, minden idők irodalmának talán legfösvényebb, legkellemetlenebb figurája. Humbug mondja megvetően a nyomorultak szent áhítatára. Ám csodálatos látomásai nyomán a nagy Ünnepre még az ő gonoszsága is megváltásra lel, a múlt és a jövő képei rádöbbentik sivár jelenének ostobaságára.

“A létezés költészetének általános érzése” – ez hatja át Virginia Woolf 1925-ben megjelent regényét, amelyet azóta szép lassan a huszadik századi világirodalom legnagyobb remekműveinek sorába emelt az idő – és persze az olvasók, akik mindig valami újat fedezhetnek fel a középkorú asszony csapongó gondolataiban, a férfiak (és a nők) iránti vonzalmainak csipkefinom leírásaiban. A varázsos tudatfolyamból azonban kikerekedik egy megejtő történet is: nemcsak Mrs. Dallowayé, hanem egy volt első világháborús katonáé is, aki hasztalan küzd életének lidérceivel. A könyvből film is készült 1997-ben, és a Mrs. Dalloway ihlette Michael Cunningham Az órák című regényét is (amelynek filmváltozata 2002-ben az év egyik legnagyobb sikere lett).