Lángoló agy – Egy hónapig őrült voltam címmel jelent meg Susannah Cahalan memoárja, mely egy ritka és titokzatos betegség krónikája. A fiatal újságíró gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra pszichózis jeleit kezdte mutatni, az addig teljesen egészséges nő rokonai, barátai, sőt még orvosai is tehetetlenül álltak a furcsa kórral szemben. Susannah szerencséje, hogy Amerika egyik legjobb kórházában, a legjobb orvosok kezei alatt lábadozott, akiknek az életét köszönheti. Memoárját részben figyelemfelhívásként is írta meg, hogy sorstársainak segíthessen.
Muszáj föltenni a kérdést: ha a világ egyik legjobb kórházának ennyi ideig tartott eljutni eddig a lépésig, hányan maradnak ellátatlanul, mentális betegként elkönyvelve, esetleg egész életükre egy otthonba vagy pszichiátriai osztályra száműzve?
Lángoló agy – Egy hónapig őrült voltam
Susannah Cahalan 24 éves, egészséges, élettel teli nő a regény idején, aki a The New York Post újságírója. A munkája stresszes, de alapvetően elégedett az életével, ráadásul Stephennel, a barátjával is kezdenek komolyabbra fordulni a dolgok. Először egy átlagos influenzaszerű betegségnek indul a nyavajája, nem is tulajdonít neki nagyobb jelentőséget. Később azonban elkezd rettegni, hogy őt is elérte az ágyipoloska-invázió, melyet később paranoid epizódok követnek.
A tünetei alapján inkább pszichiátriai esetnek nyilvánítják, noha a leletei negatívak, semmilyen testi elváltozást nem mutat. Mindeközben az állapota folyamatosan romlik. A Lángoló agy első felének nagy kérdése számomra, hogy egy mentálisan teljesen egészséges ember tényleg képes megőrülni szinte napok leforgása alatt? A másik gondolat, ami olvasás közben bennem motoszkált pedig az volt, hogy Susannah mennyire szerencsés, hogy a családja és a barátja támogatták, akik képtelenek voltak elfogadni a pszichiátriai kórképet, ezzel gyakorlatilag megmentve az életét.
Ritka betegségek
Szerintem sokan ismerjük a Dr. House című sorozatot, melyben House és csapata különlegesebbnél különlegesebb eseteket old meg minden részben. A Lángoló agyban is előkerül a sorozat, no és egy House-hoz hasonló, kiváló orvos is, noha a személyiségét tekintve Dr. Najjad sokkal kedvesebb. Ugyanis Susannah szerencséje, hogy Dr. Najjad akkor sem mondott le róla, amikor a legtöbb orvos széttette a kezét, hogy nekik bizony fogalmuk sincs, hogy mégis mi lehet ez a rejtélyes kór.
Miközben maga a könyv helyenként sokkoló, szívszorító, s már-már fikcióba hajló, a végén kiderül, hogy Susannah a 217. diagnosztizált beteg, aki ebben a különös agyvelőgyulladásban szenved. Ahogyan ő is írja, iszonyatos szerencséje volt, noha ha a világ egyik legjobb kórházának is ennyi időbe telt diagnosztizálni őt, mi lehet azzal a sok beteggel, akiknek nincs ekkora szerencséjük? Susannah kezelése körülbelül egymillió dollárba került, és a könyv végén óhatatlanul elgondolkodtam azon, hogy Magyarországon mennyi esélye lehetne egy ilyen betegnek a diagnózisra, vagy akár a túlélésre.
Az elme olyan, mint a karácsonyi izzósor áramköre. Amikor az agy jól működik, minden égő tündöklően világít. A rendszer gyakran képes az alkalmazkodásra, így ha egyetlen darab kiég, attól a többi még nem alszik ki. De a probléma helyétől függően olykor egy tönkrement izzó miatt is sötétségbe borulhat az egész sor.
Összegzés
Amennyire sokkoló, annyira letehetetlen olvasmány volt, még úgy is, hogy nyilván tudtam, hogy mi lesz a vége (azaz túléli, felépül). A Lángoló agy viszonylag sok orvosi szakzsargont tartalmaz, viszont számomra ezek egyáltalán nem voltak zavaróak, mert a szövegben is elmagyarázza érthetően, továbbá a könyv végén is vannak jegyzetek, kiegészítések.
A szöveg tényszerűen ábrázolja azt a körülbelül egy évet, melyet a megbetegedés, a kórházi tartózkodás, illetve a rehabilitáció ölelt fel. Susannah rövidtávú memóriája sérült, a kórházi időszakból semmire sem emlékszik, ezeket naplóbejegyzések, és a kórházban rögzített videófelvételek alapján rekonstruálja. Ebből kifolyólag sokaknak száraz lehet a stílus, én inkább objektívnek mondanám. Ízlések és pofonok, szerintem érdekesen fogalmaz, és semmi problémám nem volt vele.
Megrendítő olvasmány, a nagyszerűsége pedig annak elegyéből áll össze, hogy az olvasó óhatatlanul is belegondol, hogy mi történne, ha vele esett volna meg ez a ritka betegség. Másfelől pedig a tényszerű, helyenként magyarázó szöveg is sokat hozzátett számomra a könyv zsenialitásához. Nem utolsó sorban pedig tiszteletreméltó, hogy a nyilvánosság elé tárta a történteket, ezzel nemcsak a betegek esélyeit javítva, hanem a szír származású orvosát is hozzásegítve a nagyobb szakmai elismeréshez.
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki kedveli a memoárokat. Szokták mondani, hogy a leglehetetlenebb történeteket maga az élet írja, és a Lángoló agy című könyvvel kapcsolatosan ez hatványozottan igaz. Nem utolsó sorban a könyvet Chloe Moretz főszereplésével adaptálták is, így talán a film megnézése előtt és/vagy után is érdemes elolvasni.
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!
Tudományos thriller valódi, élő szereplőkkel.
Lebilincselő visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát.
Susannah Cahalan egy napon furcsa kórteremben ébredt – az ágyhoz szíjazva, felügyelet alatt, mozgásra és beszédre képtelenül. Az egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült kartonjai pszichózisról, agresszióról és veszélyes instabilitásról tanúskodnak. Pedig néhány hete még egészséges, élettel teli huszonnégy éves volt, élete első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel.
Susannah lenyűgöző könyve tulajdonképpen egy krónika, mely megvilágítja a betegség kifürkészhetetlen ösvényeit, és megismerteti azt a szerencsés felfedezést, ami végül megmentette az életét.