Íme a 2022. februári olvasmányok, azaz végre vége a télnek! Az év második hónapjában a saját, sokéves téli átlagomhoz képest sokat olvastam. Az olvasmányok szempontjából pedig azt tudom mondani, hogy remek hónapot zártam.
Februárban összesen 14 könyvet és 4616 oldalt olvastam. Ez kevesebb, mint a januári olvasmányaim, azonban a februári sokéves átlagomhoz képest fantasztikus! Nem véletlen ítam, hogy végre vége a télnek, ugyanis személy szerint tényleg nagyon utálom ezt az évszakot, és alig várom a tavaszt, már ősszel. Sajnos télen szinte sosem sikerül jól lenni, noha idén elég erősen küzdöttem, és azt hiszem, sikerrel is jártam.
Februárban folytattam a saját kihívásomat, azaz hogy az olvasás mellett igyekeztem minél többet posztolni a blogon és a könyves Instagram-oldalamon is. Természetesen sok könyvajánló született, emellett pedig összefoglaltam a gondolataim a januári “nagy hajtásról”, azaz hogy munkának számít-e a tartalomgyártás. Elindítottam egy új belegyzéssorozatot írói életművek címmel, melyben egy-egy kiválasztott szerző összes könyvét listázom. Eddig Stephen King, Fredrik Backman, Colleen Hoover és Leiner Laura került bemutatásra.
A februári TBR listámat limitáltan sikerült “teljesíteni”, de egyáltalán nem bánom. No de nézzük a 2022. februári olvasmányokat!
2022. februári olvasmányok
Fredrik Backman: A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb
Fredrik Backman: Életed üzlete
Sarah Winman: Bádogember
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Dolly Alderton: Szellemek
Rudyard Kipling: A dzsungel első könyve
Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
Sara Stridsberg: A szeretet gravitációja
Marina Abramović: Aki átment a falon
Yangsze Choo: Éjszakai tigris
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 3.
Wally Lamb: Ez minden, amit tudok
Weöres Sándor: Füves könyv
André Aciman: Szólíts a neveden
Összegzés
Igyekszem hamarosan írni azokról a kötetekről is, melyekről még nem született bejegyzés. Múlt hónapban az új történeteken túl újraolvastam is: Backmant, illetve a Bádogembert. Weöres Sándor Füves könyve kapcsán olvastam verseket is – ám még mindig nem érzem úgy, hogy ez az én műfajom lenne. A Szólíts a neveden pedig a romantikus könyvajánló miatt került a kezembe, viszont talán ez volt az egyetlen könyv a fenti kupacból, ami nem igazán nyerte el a tetszésem.
Te hány könyvet olvastál idén februárban? Írd meg kommentben!
Még több könyves kontentért csekkold a többi közösségi média felületem is!