Site icon Tekla blogol: életmód- és könyves blog

A kedvenc könyveim – 12 év könyvmolyság legjobbjai

A kedvenc könyveim – 12 év könyvmolyság legjobbjai

“Mi a kedvenc könyved?” – szerintem minden könyvmolytól megkérdezik legalább egyszer az életben, szóval úgy gondoltam, hogy én egy egész listát állítok össze, ahol a kedvenc könyveim mutatom meg. Nem, nem tudok egyet választani, mert az lehetetlen, de mutatok sokat, hogy ti is tudjatok mazsolázni, hátha találtok új kedvenceket.

Alapvetően szerintem nehéz azt mondani, hogy egy-egy könyv a legjobb. Mi alapján? Kinek? Mikor? És egy sor más kérdés is feltehető. A nagy könyves ranglisták maximum iránymutatóak lehetnek, mert az én értelmezésemben több dologtól függ az, hogy egy könyv mennyire talál meg. Nagyban függ az életkortól, élethelyzettől, aktuális lelkiállapottól, esetleg még a nemtől is, meg egy sor más dologtól, hogy nekem például mik a kedvenc könyveim. Ami nekem most iszonyat sokat ad, azt te lehet a sarokba hajítod, mert olyan förtelmes. Amire te azt mondod, hogy életed könyve, azt meg lehet hogy én olvasom el, de nem tudok vele mit kezdeni, mert nem tudok kapcsolódni hozzá.

Szóval szerintem nehéz általánosítani, de persze lehet, hogy neked, aki ezt olvasod hasonló az izlésed, mint az enyém, vagy hasonló cipőben jársz az életedben, ezért nagyobb eséllyel lesznek közös kedvelt könyveink. Így vagy úgy, íme a lista, amit Molyon is vezetek, és kiemelkedőnek kell lennie számomra annak az olvasmánynak, hogy rákerülhessen.

A kedvenc könyveim és az aktuális életszakaszról az olvasási válságos bejegyzésemben is írtam, mert szerintem a kedvencek sokkal de sokkal többet adhatnak, mint elsőre gondolnánk.

Fredrik Backman: Az ​ember, akit Ovénak hívnak

Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.

Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?

Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Stephen King & Peter Straub: A ​talizmán

​szeptember 15-én egy Jack Sawyer nevű gyermek áll a szárazföld és a víz találkozásánál, keze a farmernadrágja zsebében, tekintete a végtelen Atlanti-óceánon… Jack még nem is sejti, milyen iszonyatosan nehéz feladat vár rá: a Sors őt szemelte ki arra, hogy megküzdjön a minden szépséget elpusztító gonoszsággal, s nemcsak Amerikában, hanem egy fantasztikus másik világban, a Territóriumokban is, ebben a csodaszép, szűz, a civilizációtól érintetlen országban, ahol az emberek varázslatban élnek, de ahol most épp gonosz erők készülnek megragadni a hatalmat. Jack még csak annyit tud, hogy anyja, Lily Cavanaugh, a B kategóriájú filmek koronázatlan királynője beteg – talán halálosan beteg – egyre csak menekül valami elől.

A tizenkét éves Jack hamarosan nagy útra indul, hogy veszedelmes kalandok során át megszerezze a csodatévő Talizmánt, és megmentse vele anyja életét… s egyúttal az egész világot, a Territóriumokat, a Territóriumok Territóriumait, a világegyetemet! Förtelmes mutánsokkal, eleven, vérszomjas fákkal, farkasemberekkel s még ezer veszéllyel kell megküzdenie, de Jack Sawyert kemény fából faragták, s ha kell, le tudja győzni saját gyávaságát, önzését, bosszúvágyát is.

A hallatlanul népszerű amerikai horrorszerző és Peter Straub borzongatóan szép mesét írt, amelyből azért a hamisítatlan Stephen King-i horror sem hiányzik.

Amy Harmon: Csak ​a szél tudja

Anne Gallagher fájdalmas kötelességének tesz eleget. Írországba tart, hogy imádott nagyapja hamvait ott helyezze végső nyugalomra. Anne-t kislányként elbűvölték a nagypapa történetei az óhazáról, ahol most szinte beszippantják az emlékek, és visszarepítik az időben.

1921-ben Írország véres testvérháború felé sodródik. Amikor Anne feleszmél, sérült, zavart, és nem tudja, hol van, mégis biztonságban érzi magát dr. Thomas Smith védőszárnyai alatt, aki egy furcsamód ismerős fiú gyámja. Összetévesztik a fiú rég eltűnt anyjával, és Anne elfogadja új személyiségét, mert meggyőződése, hogy az asszony eltűnése összefügg vele. Ahogy egyre nő az országban a feszültség, Thomas csatlakozik a függetlenségért vívott harchoz, és Anne-t is magával sodorja a történelem vihara. Válaszút előtt áll: lemondjon-e korábbi életéről a szerelemért, amelyről nem hitte, hogy valaha is rátalál?

Harper Lee: Ne ​bántsátok a feketerigót!

Az alabamai Maycomb városában utolsó gondtalan nyarát tölti egy testvérpár, Jem és négy évvel fiatalabb húga, Scout. Az őket anya nélkül nevelő Finch ügyvéd megpróbál tökéletes apaként viselkedni, ám neki sem könnyű. Izzik körülötte a levegő: egy színes bőrű férfit véd a bíróságon. Ráadásul váratlan események, misztikus jelenések, nyugtalanító hírek zavarják meg a család nyugalmát. A gyerekek élete is gyökeresen megváltozik: a felnőtté válás varázslatos és fájdalmas útja immár elkerülhetetlen számukra…

A Ne bántsátok a feketerigót! című regény 2015 nyarán megjelent folytatása Menj, állíts őrt! új megvilágításba helyezi a klasszikussá vált történetet, amelynek újrafordításával a mai kor nyelvén szólal meg a korunkban is aktuális témát feszegető regény. A folytatás nem csak megerősíti az azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet.

Stieg Larsson: A ​tetovált lány

Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt. Stieg Larsson Millennium trilógiája, amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó, minden idők legnagyobb svéd krimisikere. Milliók olvassák világszerte. Ahogyan a francia Le Nouvel Observateur írta: Több mint egy regény. Függővé tesz!

Glendon Swarthout: Őrület ​és szerelem

Ez a könyv az amerikai Vadnyugat első telepeseinek döbbenetes története az 1850-es években. Azokat ünnepli, akikről eddig sosem hallottunk: a bátor nőkről, akiknek elméjét és lelkét meggyötörték a keserű megpróbáltatások. Keresni kell egy “hazatérítőt”, aki visszakíséri néhányukat keletre, egy szanatóriumba. Amikor a vidék egyetlen férfija sem vállalja, a feladat Mary Bee Cuddyra száll, a rettenthetetlen és leleményes vénkisasszonyra és volt tanítónőre. Mary Bee legyen bármilyen bátor is, tudja, hogy egyedül nem járhat sikerrel. Egyetlen útitársat talál csupán, az alantas George Briggset, a földfoglalót. Így kezdődik hát útjuk kelet felé gyarmatosítás, megpróbáltatások, indián támadások, jégviharok és magány közepette. A feszes, pergő kalandok sorából időtlen klasszikus született

Joanna Goodman: Elveszett ​lelkek otthona

Jóváteheti-e a szeretet a jóvátehetetlent? Az 1950-es években járunk a kanadai Québecben, ahol az angol és francia közösségek együttélése csak látszólag harmonikus, a mélyben súlyos feszültségek húzódnak. A tizenöt éves Maggie Hughes angol apja sem szíveli a franciákat, s mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Maggie a szomszédos farmon élő francia fiúhoz menjen feleségül. Így amikor Maggie teherbe esik, a szülei ráveszik, hogy mondjon le a kislányról, s az újszülött Elodie árvaházba kerül. A kislány amúgy sem könnyű sorsa újabb tragikus fordulatot vesz, amikor a nagyobb állami támogatás miatt a gyermekotthont, ahol él, elmegyógyintézetté, a több ezer állami gondozott gyermeket pedig értelmi fogyatékossá nyilvánítják. Van-e szabadulás ebből a kilátástalan helyzetből? Túl lehet-e élni egy léleknyomorító intézmény megaláztatásait, és létezhet-e feloldozás és megnyugvás egy anya számára, aki ilyen helyzetbe taszította gyermekét?

Joanna Goodman valós eseményeken alapuló regénye szívbe markoló és felemelő történet az anya-lánya kötelék megbonthatatlanságáról, s megrázó pillanatfelvétel Kanada történelmének egyik sötét időszakáról. Joanna Goodman kanadai írónő ötödik regénye, az Elveszett lelkek otthona 2018-ban jelent meg, és óriási kritikai visszhangot váltott ki. A 20. század közepén a québéci hatóságok a katolikus egyház közreműködésével körülbelül húszezer árva gyereket nyilvánítottak értelmi fogyatékossá a nagyobb állami támogatás reményében. A tartomány akkori vezetője után magukat Duplessis-árváknak nevező károsultaknak az ügy kirobbanását követően a kanadai kormány jóvátételt fizetett

Diana Gabaldon: Az ​idegen (Outlander)

“Lenyűgözően szórakoztató… A legmagasabb színvonalú letehetetlen könyvek közé tartozik, és az első oldalától az utolsóig izgalmas olvasmány” – Chattanooga Times Felülmúlhatatlan történetszövés, feledhetetlen jellemrajzok, részletes történelmi háttér – Diana Gabaldon munkájában mindez megtalálható. Ez a regénysorozata nem csak New York Times Bestseller lett, de a kritikusok javának elismerését is elnyerte amellett, hogy olvasók millióit ejtette rabul. Az első kötetben, amelyben minden elkezdődik, két kiemelkedő karaktert ismerünk meg, Claire Randallt és Jamie Frasert ebben a szenvedélyes, történelmi háttérrel átitatott regényben, amiben a kaland a kortalan szerelemmel párosul…

1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után, amikor keresztülsétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen “sassenach” lesz belőle, vagyis idegen a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön…Urunk 1743. évében. Miután az általa ismeretlen erők visszasodorták az időben, Claire olyan intrikák és veszélyek közé pottyan, amelyekre az élete is rámehet…továbbá a szívét is összetörhetik. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias, ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.

Brynjulf Jung Tjønn: A ​világ legszebb mosolya

A világ legszebb mosolya az egy nyár alatt fiatalemberré érő fiúról, Henrikről szól, miközben egy másik fiatalember, Simon lassan elsorvad mellette. A világ legszebb mosolya Kjersti mosolya. És Henrik csak arra vágyik, hogy megcsókolhassa a lányt… Henrik akkor válik felnőtté, mikor a szerelem és a halál egy pillanatra összeér. Brynjulf Jung Tj?nn 1980-ban született Szöulban, Dél-Koreában. A világ legszebb mosolya című regénye 2013-ban gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában elnyerte a rangos Brage-díjat. A kötet a Magasfeszültség-sorozat tagja.

Stephen King: A ​halálsoron

A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, Vad Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglárra azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása.

Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.

Jennifer Clement: Elveszett ​lányok országa

Mexikó déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány ,,fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi. Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője ,,megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon az Egyesült Államokban keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők. Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait

Joe Hill: A ​szív alakú doboz

Judas Coyne, a korosodó, zaklatott múltú rocksztár él-hal a bizarr holmikért: gyűjteményében megtalálhatóak a sorozatgyilkos John Wayne Gacy rajzai, egy tizenhatodik századi paraszt meglékelt koponyája és egy sokat használt hóhérkötél. Úgyhogy, amikor az asszisztense szól neki, hogy valaki az interneten árverésre bocsátott egy kísértetet, a zenész azonnal lecsap rá.

A postás a fekete, szív alakú dobozban nemcsak egy halott ember öltönyét hozza ki, hanem bosszúszomjas szellemét is. A kísértet eredetileg mostohaapja volt egy fiatal lánynak, akit a rocksztár durva bánásmódja öngyilkosságba hajszolt, most pedig csak egyvalamit akar: megölni Coyne-t és mindenkit, aki segít neki.

Az 1972-ben született Joe Hill népszerű, többszörös díjnyertes író, A szív alakú doboz, a Szarvak, a NOS4A2 és a Spóra című regények, valamint számos novella és képregény szerzője. A GABO Kiadónál még idén megjelenik Strange Weather című kisregényes kötete.

Stephen King: Borzalmak ​városa

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem’s Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy ,,kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap – látszólag minden indok nélkül – agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak… Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik – időközben eltemetett – gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élet-halál harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen.

A Borzalmak városa Stephen King másodikként megjelent regénye, 1975-ből. Bár a művet a Carrie című regény után adták ki, de előbb született.

Stephen King: Dolores

A Dolores műfaja szerint krimi, de Stephen King, a horror koronázatlan királya itt sem tagadja meg önmagát.

Mert éppen eléggé borzalmas már az alaphelyzet is: két rovott múltú szipirtyó egy fedél alatt él egy szigeten, és valami különös szeretet-gyűlölet viszony fűzi őket egymáshoz… Aztán egyikük, a ház magatehetetlen, hájas úrnője a porcicák elől menekülve egyszer csak kikél tolószékéből, és lezuhan a lépcsőn – majd a nem sokkal később érkező postásfiú az összezúzott tetem mellett ott talál egy márvány sodrófát. Természetesen Doloresre, a társnőjére fogják rá, hogy végzett vele. Dolores a rendőrségen beszámol egész életéről: sötét, pokoli indulatokról mesél – és egy régi napfogyatkozás idején elkövetett szörnyű bűntényről… ám azt tagadja, hogy megölte volna szipirtyótársát.

Még több könyves listáért csekkoljátok a Könyves lista kategóriát 📚


A képek forrása: unsplash.com

Ezek tehát a kedvenc könyveim. Főleg így a bejegyzés készítésekor furcsa nosztalgia fogott el, hogy sokat sok évvel ezelőtt olvastam, amikor teljesen más ember voltam. Vajon ezek a könyvek ma is tetszenének? Bevallom, picit ezért félek ezektől a regényektől, mert mi van, ha 6-8-10 év után újra kézbe veszem, és nem fog tetszeni? De persze lehet, hogy most is imádnám őket, csak máshogy és másért. Ettől függetlenül jó néhány kötet újraolvasása tervben van nálam a listáról.

Szintén végigtekintve a kedvenc könyveim listán, nagyon sok kötetet olyan érzelmi alapon tettem rá annó, mint például A talizmánt, ahol Jack helyzetével és a saját életemmel éreztem picit párhuzamot. Talán ezek az erős érzelmi kötődések nem is problémák, hiszen pont emiatt adhat többet egy-egy könyv az átlagnál. Te mi alapján választasz egy könyvet kedvencnek?

Neked van kedvenc könyved, vagy kedvenc könyveim listád? Ha igen, írd meg kommentben, hogy inspirálódhassunk egymástól!

Ha pedig máshol is követnél, az alábbi platformokon találsz meg:

Exit mobile version